Mi a Nemzeti Digitális Közmű? címmel a MeH Infokommunikációs Államtitkársága, valamint a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Intézet a hazai tudományos, innovációs és felsőoktatási élet prominens tagjainak a bevonásával 2009. január 26-án gondolatébresztő, tudatosító célzatú konferenciát rendezett a Magyar Tudományos Akadémián.
A szervezők és az előadók is úgy látják: hazánk versenyképességének fenntartásához és az esélyegyenlőség megteremtéséhez elengedhetetlen egy olyan infrastruktúra létrehozása, amely mindenki számára elérhető, interaktív, teljes körű kommunikációs hozzáférést biztosít a közigazgatás, az egészségügy, az oktatás, a kutatás-fejlesztés, a média nagy mennyiségű digitális adataihoz. A nem túl közeli közmegegyezésen alapuló Nemzeti Digitális Közmű (NDK) program eszköze az állam által előkészített jövőt álló, homogén és integrált optikai gerinc- és felhordó hálózat, minden település maradéktalan elérésével.
A konferencia sajtótájékoztatóján Baja Ferenc, a MeH államtitkára a következőkben foglalta össze a konferenciát, illetve a szándékokat, törekvéseket. A magyar társadalom modernizációs eszközeként tekintett NDA, mint a mindenkor legkorszerűbb infokommunikációs infrastruktúra, a Magyarországon rendelkezésre álló humán erőforrásokkal együtt ismételten piacképessé teheti hazánkat Európa és a világ számára. Megteremtheti az oktatási és kutatás-fejlesztési kommunikációs infrastruktúra EU-konform módon való, költséghatékony kialakításának lehetőségét, így biztosítva hazánk teljes értékű csatlakozását az Európai Kutatási Térséghez (ERA), valamint lehetővé téve az érintett kör intézményeinek részvételét az európai programokban és projektekben.
A konferencián Sallai Gyula (BME) a jövőben a lehető legnagyobb EU támogatásból (is) megvalósítandó projekt lehetséges műszaki, infrastrukturális hátterét mutatta be (nyitott architektúra, 6-10 Mbit/s-os sávszélesség, üvegszálas gerinchálózat stb.). Kroó Norbert (MTA) az össztársadalmi NDA mintájául szolgáló két létesítményről, az elektronikus kormányzati gerinchálózatról, valamint az akadémiát és a felsőoktatási intézményeket összekapcsoló hálózatról beszélt. Pléh Csaba (BME) a szociológia eredményei tükrében vizsgálta a közösségi hálózatok lehetőségeit. Kérdésre válaszolva Baja kijelentette, minden további technikai részlet a teljes (politikai, lakossági, civil szféra stb.) konszenzus függvénye, ennek céljából a témában további konferenciákat szerveznek, következő lépésként pedig a projekt megindítása támogatását elérendő a parlament informatikai albizottságában ötpárti egyeztetést kezdeményeztek.