A szakember szerint az internetes fórumokban, blogokban megjelenő személyes adatok körére vonatkozik a legkevesebb jogi szabályozás. Mint mondta, ez részben jó, mert nincs korlátok közé szorítva, de rossz is, mivel a felhasználók és tartalomszolgáltatók jó része nincs tisztában azzal, milyen jogai, kötelezettségei vannak a felhasználói tartalom kapcsán, illetve, hogy milyen felelősség terheli őket érte.

Az önszabályozással, tudatos internetezéssel kialakulhat egy olyan internetes kultúra, ahol nem lesz szükség állami beavatkozásra, hanem az önszabályozás rugalmas eszközeivel oldható meg a problémák nagy része - jelentette ki.

Mint mondta, az MTE 2001-ben elkészítette etikai kódexét, 2004-ben és 2008-ban pedig a fórumok moderálásáról adott ki ajánlást, mert rengeteg panasz érkezett a moderálási gyakorlattal illetve a személyes adatokkal való visszaélésekkel kapcsolatban.

Hozzátette: az internetes tartalmakat az elektronikus kereskedelemről szóló törvényben szabályozzák, a törvény a tartalmakat a szolgáltató befolyása szerint kategorizálja: ha a szolgáltatónak befolyása van a tartalomra, szerkeszti azt, akkor felel a tartalomért és az abban megvalósuló jogsértésért. Ha azonban nincs befolyása rá, nem ő csinálta, csak tárolja, akkor a felelőssége korlátozott: csak akkor felel a tartalomért, ha a panaszos bejelenti ezt és a tartalomszolgáltató mégsem távolítja el
a jogsértő tartalmat.

A szabályozás a közvetítő szolgáltatókat jogosan védi azzal, hogy nem kötelesek jogsértő tartalmak után kutatni és folyamatosan ellenőrizni, történt-e jogsértés a felhasználói tartalomban - jegyezte meg.

Halász Mónika felhívta a figyelmet arra, hogy az úgynevezett vegyes tartalom esetében nehéz megállapítani a felelősségeket. A vegyes tartalomra példakánt a tartalomszolgáltató munkatársai által üzemeltetett blogokat hozta fel, itt a szolgáltató az eredeti blogbejegyzésért felelősséggel tartozik. A hozzászólások tekintetében viszont attól függ a felelőssége, hogy a blog szerkesztője a hozzászólást befolyásolta-e vagy sem - mondta.

Példaként említette, hogy egy ilyen blogban egyszer nyilvánosságra hoztak egy magánlevelet, a levél írójának hozzájárulása nélkül. A felhasználók hozzászóltak a blogbejegyzéshez, és egyre több személyes adatot adtak ki a levél írójáról. A panaszos kérte a szolgáltatót, hogy távolítsa el a levelet, ezt a szolgáltató később megtette ugyan, de nem tudta megállítani a kommentáráradatot, a felhasználók újra és újra visszamásolták az eredeti tartalmat.