Az elhelyezkedés segítésével teljes mértékben elégedettek aránya a műszaki szakok esetében nagyjából duplája (19 százalék) a többi képzési terület diákjai körében tapasztalt részaránynak (8-11 százalék) – derült ki az Educatio Kht. felméréséből. A műszaki és az informatikai képzésben tanulók 90 százaléka optimista, mert úgy vélekednek, hogy diplomájuk kézhez vétele után 1-2 éven belül el tudnak majd helyezkedni választott pályájukon. A többi szak esetében ez az arány 75 százalék.  A műszaki szakok esetében ugyanis az iskolák olyan vállalatokkal állnak összeköttetésben, amelyek lehetőséget biztosítanak programokba történő bekapcsolódásra, ezáltal pedig a későbbi elhelyezkedésre is, ami magyarázat lehet a kiemelkedően jó megítélésre.

Felmérések szerint a hazai cégek általában túl elméletinek tartják a felsőfokú képzést, ezért szívesebben fogadnak olyan jelentkezőket, akiknek van munkatapasztalatuk. „Ennek oka, hogy az iskolai képzések indításának fő célja a stabil alapok átadása - mondta Lippe Szabolcs, a Microsoft Audience Marketing Manager-e. Tapasztalata szerint már a klasszikus rendszerbe sem mindig fértek be általában az ipari trendeknek megfelelő újdonságok, és így valószínűsíthető, hogy ez a hároméves alapképzésben sem fog száz százalékban sikerülni. „Bár az egyetemek törekednek arra, hogy képzésük korszerű legyen, egy éven belül reagálni egy-egy új technológiára szinte lehetetlen”.

„Mi arra törekszünk, hogy segítsük a hallgatókat a munkaerőpiacon hasznosítható tudás megszerzésében. A mérnökök esetében a vállalatok szívesen szánnak rá pénzt, hogy három hónapos gyakornoki programokat biztosítsanak a pályakezdőknek, mert ennyi idő alatt kiderül, hogy ki alkalmas fejlesztőnek, és ki nem. Ez alatt a gyakornokok egy konzulens segítségével folyamatosan tanulnak, és a második hónap végére be tudnak kapcsolódni egyes projektekbe. A harmadik hónap végére pedig az is kiderül, hogy jó fejlesztő lesz-e valakiből.” tette hozzá a szakember.

Lippe szerint, ahogy a régi típusú képzés esetében sem a végzettség volt a garancia az elhelyezkedésre, úgy arra sincs, hogy az MSc-t végzettek jobbak lesznek BSc-s társaiknál. Ez különösen igaz a szoftverfejlesztő cégek esetében, ahol a gyakorlati tudás a legfontosabb. De a mesterképzés mellett szól, hogy ha egy cégnek azonos tudású jelentkezők közül kell választania, akkor az MSc-vel rendelkezőt fogja felvenni csapatába, mert a gyakorlati tudást be tudja hozni a pályakezdő, míg a munka során bármikor felmerülhet olyan elméleti kérdés, amelyre az alapképzésen nem, csak a mesterképzésen kaphat választ.