A mostani bejelentés egyszerre jó és rossz hír a processzorgyártásért aggódóknak. A jó hír, hogy az AMD képes lesz még nagyjából időben bevezetni a kisebb csíkszélességű technológiát. Ez a versenyben maradás alapja, hiszen amíg a gyártók a kisebb méretet mellékesként kommunikálják, és a nagyobb sebességről, összetettebb struktúráról áradoznak, valójában a méret nagyon is számít. A processzorgyártás folyamata során egy adott méretű szilíciumkorongból vágják kis a központi chipeket, bármilyen meglepő, de ez meglehetősen hasonlatos a pogácsaszaggatáshoz. A kisebb csíkszélesség kisebb processzorkerületet jelent, ami azt eredményezi, hogy egy gyártólapra több magot tudnak elkészíteni, majd kivágni. Ebből következik, hogy a legkisebb méretcsökkenés is azonos költséggel és idő alatt legyártott újabb processzorokat jelent, ami jelentős plusz bevételt generál. A méret csökkentése ezáltal a túlélés eszköze, így az AMD a 32 nanométeres technológiával biztosítja, hogy nem marad le termelékenységben. A rossz hír azonban a versenyért aggódók számára, hogy az Intel ismét megelőzi jóval lemaradt vetélytársát, és az AMD közleménye lakonikusan nem is ígéri, hogy beelőznék a legnagyobb gyártót, márpedig a piac beszűkülése egyértelműen lassabb fejlesztésekhez és drágább processzorokhoz vezethet a jövőben.