Az Európai Unió közvélemény-kutató intézete, az Eurobaromete kutatása alapján készült közlemény szerint Magyarország ezzel az utolsó harmadban van, s csak Portugáliában, Csehországban, Finnországban és Litvániában rosszabb az arány.

Az elemzés szerint a huszonhét EU-tagállamot figyelembe véve a legnépszerűbb megoldás az, hogy vezetékes és mobiltelefonnal is rendelkeznek a háztartások, uniós szinten több mint felük. A második helyen szerepel a csak mobilos megoldás: a háztartások egynegyede döntött így, és csak 14 százalékuk elégszik meg azzal, hogy pusztán vonalas telefonja legyen.

Magyarországhoz hasonlóan a portugál és a szlovák háztartásoknak is majdnem felében található mobiltelefon azzal együtt, hogy vonalassal nem rendelkeznek, ami az EU-s átlag dupláját jelenti. Ugyanakkor elenyészően kicsi ez az arány Svédországban és Máltán: mindkét országban mindössze 3 százaléknyi az olyan háztartások száma, ahol nincs vezetékes telefon.

A TÁRKI szerint ezek a példák is jól szemléltetik, hogy nagy a különbség a csak mobilosok arányát tekintve a régi tizenötök és az új tizenkettek között: az előbbiek körében húsz, utóbbiakéban pedig kétszer akkora, csaknem negyvenszázalékos az arány.

A közlemény alapján más tekintetben is húzódik választóvonal a régi és az új tagállamok között: a régiekben a háztartásoknak átlagosan majdnem kétharmada, az újakban pedig csak valamivel több mint egyharmada rendelkezik mindkét típusú telefonnal. A teljes unióban ez az arány 57 százalék.

A régi és új tagállamok a háztartás nagysága szerint is mutatnak eltérést a kétféle telefon között. A régiekben már az egyfős háztartások majdnem felében megtalálható mind a két telefontípus, míg az újaknál mindössze egyötödükben. Továbbá míg a régi tagállamoknál a négy- vagy annál több személyes háztartások háromnegyedéről, addig az újaknál csak feléről mondható el ugyanez.

A TÁRKI szerint megfigyelhető az is, miszerint ahol alacsony a mobiltelefonnal és vezetékes telefonnal is rendelkező háztartások aránya - tehát az összes háztartás kevesebb mint egyharmada -, ott távbeszélésre nem annyira a vonalas, hanem sokkal inkább a mobiltelefont választják. Különösen igaz ez Csehországra és Finnországra, de Litvániára, Magyarországra és Portugáliára is.

A felmérés kimutatta azt is, hogy ahol a háztartásoknak viszonylag nagy aránya rendelkezik mind a kétféle telefonnal, a távbeszélők ott is nagyobb arányban választják a mobiltelefont, mint a vezetékest, de többnyire nem olyan számottevő a két csoport közti különbség, mint az első stratégiát választó tagállamokban.

Viszont azon tagállamokban, amelyekben a háztartások döntő többsége, azaz 60 százaléknál nagyobb része tart fenn vezetékes és mobiltelefont is, nem egyértelműen választják az egyik vagy másikfajta telefont, országonként különbözik, hogy hol melyiket preferálják. Svédországban, Luxemburgban és Máltán a lakosság a vonalas telefont szereti jobban.

A felmérés szerint Bulgáriában, Németországban és Franciaországban a legnagyobb azon háztartások aránya - mindhárom országban körülbelül egyötöd -, amelyeknek csupán vezetékes telefonjuk van. Románia pedig a vezetékes és mobiltelefonnal sem rendelkező tagállamok mezőnyét vezeti: Romániában ugyanis 20 százalékot tesz ki a telefon nélküli háztartások aránya, majd Bulgária következik 10 százalékkal. Ezután 8-9 százalékos aránnyal Portugália, Litvánia és Magyarország következik.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság adatai szerint január végén 12,181 millió mobil-előfizető volt Magyarországon, míg a vezetékes vonalak száma 3,133 millió volt.