A kutatás összefoglalójából az 50 év felettiekre vonatkozó további elgondolkoztató negatív megállapítások is kiderültek:

• a digitálisan írástudatlanok közel fele 60 éves, vagy annál idősebb, az 50-64 év közöttiek kétharmada (68%) inaktív;
• a nyugdíjasoknak mindössze 3%-a vett részt számítógépes tanfolyamon az elmúlt három év során; ennek elsődleges oka a képzőhelyek még mindig alacsony száma;
• az információs társadalomból kirekesztettek aránya évenként csak kevesebb, mint 4 százalékponttal apad;
• az 50 év felettiek ötöde egyszemélyes háztartásban él, ami a számítógép/internet otthoni elterjedését kevésbé segíti elő;
• rendszeresen az 50 éven felüliek 14%-a, a 60 éven felüliek 3,7%-a internetezik;
• az internetező idősebb lakosság sokkal többet vásárol online és játszik számítógépes játékokat, mint a fiatalabbak.

A tanulmány további következtetései. Amikor Nemzeti Digitális Közmű kiépítését fontolgatja a kormány és a politikai erők, akkor nem lehet szó nélkül elmenni az igényfelkeltés, felnőttoktatás, a segítő szolgálatok (mentorálás) problematikája mellett. Be kell látni azt is, hogy 2-8 órás ismeretterjesztés e célcsoportnak felesleges pénzkidobás: alaposabb, nyugodtabb tempójú, közösségteremtést segítő oktatásra, fejlesztésre lenne szükség. A tipikus 50 év fölötti hálózati polgár profilja nagyon hasonló az átlagos-tipikus internetező profiljához, azonban az életkorban előrehaladva a nagyobb városoktól távolodva csökken a gazdagok, felsőfokú végzettségűek, gazdaságilag és társadalmilag aktívak száma. Ezért a helyi közösségek, civil szervezetek, az állam és a piaci szereplők feladata, hogy azokat segítse, akiket (még) nem hajlandó fogyasztónak, a piac résztvevőjének tekinteni az IKT (és más) iparág, akikhez nem kopog be a gyerek vagy unoka, akiknek barátai nem mutatják meg az első kattintások mikéntjét. A jelentés összességében megállapítja, hogy Magyarország is jó eséllyel érne el jelentős eredményeket a befogadó információs társadalom aktív eszközei – például szélessávú infrastruktúra, e-közszolgáltatások, digitális írástudás, online szolgáltatások – bővítése révén.

Az Inforum véleménye az, hogy az informatikára, mint a válságkezelés eszközére kell tekinteni. Az informatikai eszközök szélesebb körű használatával egyszerűsödne és gyorsulna a közigazgatás, versenyképesebbé válna a gazdasági termelés. Magyarországnak szélesebbre kell tárnia web-arcait, hogy az ország a külföldi turisták és befektetők számára is látható, a magyar vállalkozók számára pedig hasznot hajtó legyen. Az Inforum hangsúlyozza, nem csupán erkölcsileg elfogadhatatlan Magyarország lakossága közel felének digitális leszakadása, de a magyar informatikai és távközlési iparág is szegényebb azzal, ha a 4 millió potenciális fogyasztót nem szólítja meg. Válság idején ugyanis úgy lehet meg őrizni a társadalom tagjainak életminőségét, ha mind több szolgáltatást kaphatnak a legolcsóbb, tehát online módon, a jelenleginél még többen. Az Inforum e téren iparági-civil-állami összefogást sürget.

A tanulmány készítőinek további következtetései:

• az 50+ generációk felé a fontos társadalmi üzenetek még mindig hiányoznak,
• a kialakuló információs társadalom integrációs ereje "megbicsaklott",
• az eddigi állami programok nyertesei általában már meglévő felhasználók voltak,
• a felzárkóztatáshoz 2010-ig ebből a generációs rétegből 700 ezer embert kellene digitális írástudóvá képezni;
• a családokban (ahol egyáltalán a generációk együtt élnek) a fiatalok nem tanítják meg (ill. nem tudják megtanítani) az időseket az internet alapvető használatára;
• minimális az itthoni informatikai cégek ilyen irányú (50+) szerepvállalása.  

További információ:
www.inforum.org.hu/dokumentumok
www.ittk.hu/web/kiadvanyok.html