Egy évvel ezelőtt az elemzők többsége meglepődött azon, hogy az Intel valóban egy gyengébb feldolgozóképességű központi mag sikerében reménykedik. A korábbi évek GHz versenyében meglepőnek tűnt ez a fordulat. Hogy mennyire ez volt szinte az egyetlen lényeges mutató, azt jól mutatja, hogy a korábbi növekedési ütem alapján a Microsoft Vistát úgy készítették el, hogy már 7 GHz-es magokra számít az operációs rendszer. Az Intel azonban a jó lóra tett a kis processzorral, mely mint kiderült, kategóriateremtő hardver lett. A fiatalok, vagy éppen idősek közül sokan beleuntak az erőltetett hardverversenybe, hiszen a hétköznapi feladatokhoz már a meglevők is bőven soknak bizonyultak. Ennek következtében született meg először a netbook, majd asztali változatként a netbox kategória. A kisebb, könnyű, mégis feladatunkhoz elegendő erőforrással rendelkező gépek olcsóbbak és kellemesebb kinézetűek versenytársaiknál.

A processzorcsaládra épülő színes, vagy fehér, de a szürke-fekete átlagtól mindig eltérő gépeket sokszor design elemekkel tették még vonzóbbá, és bár áruk lassan elkezdett felfelé kúszni, amolyan hasznos divattárgyakká váltak. A gazdasági válság még jobban segítette az időközben kétmagossá erősödő, mégis energiatakarékos netbookok és a netboxok elterjedését, hiszen áruk alacsonyabb riválisaikénál, a nagy gépek pedig lassan már semmilyen érezhető sebességtöbbletet nem nyújtanak egy egyszerű, például e-mail kliens alkalmazás használata során.

A legújabb Atom modellek a Z515 és a Z550-es. Utóbbi egy 2 GHz-es, tehát kategóriájában meglehetősen gyors mag, ám igen kedvező, hogy mint a Z sorozat tagjainál, mindig, a tervezők odafigyeltek az alacsony energiafogyasztásra. A Z515-öst egyértelműen a kéziszámítógép-okostelefon piacra szánták, ahol 800 MHz-es órajele éppen megfelelő, a gyártók pedig hálásak a hosszabb készenléti időért. Az Intel azért gondolt a számolásigényes feladatokra is, így az úgynevezett Burst módban a processzor rövidebb ideig akár 1,2 GHz-en is képes működni, igaz némileg megnövekedett fogyasztással.