Nem véletlenül hangzik el egyre többször, hogy társadalmi krízisről is van szó. Valóban, néha úgy érzi az ember, számtech-re utaló hasonlatnál maradva, hogy nem info-gazdák vagyunk az élet rengetegében, hanem fejszés erdőjárók, akik aprítanak-hasítanak-fűrészelnek. Nagy barkács zajlik, kreatív informatikai nekirugaszkodás helyett. Az egy napra dolgozó ember barbár zihálásában élünk, miközben hatalmas szerverteljesítmények, működő kapacitások veszik körül életünket, enyhülést kínálva akár a válság legkeményebb szorításaiból is.

Akadémiai körökből, értelmiségi virító-helyekről most ugyanaz hangzik el, mint a kétkezi emberek nyers megfogalmazásaiból: változtatnunk kell szokásainkon, igényeinken, ha fel akarjuk venni a küzdelmet a leértékelődés, a vagyontalanodás ellen. Egyébként szívesen állnak az emberek a pénzeső alá, de a megoldást keresők most másfelé tájékozódnak. A bankmentő csomagok puszta társadalmi közhelyek, ideig-óráig működnek is talán, de nem pótolhatják az eredetiséget, össznépi ötletességet.

Jó jel, hogy már készülnek tervek a fogyasztás szerkezetének átalakítására, ésszerűbbé tételére, a pazarlás megszüntetésére. A környezet- és közérzettudatos technikák térnyerése szemmel látható. Egyre többen érzik úgy, hogy a kiutak nem a kamatok növelésében, hanem a harmónia visszanyerésében kereshetők. És itt nem valami természethez megtérő remeteségre, túlzöld romantikára kell gondolni, hanem az élet valós értékeinek újbóli felfedezésére, megismerésére, elsajátítására.

A digitális kultúra olyan kereteket biztosíthat, amelyekben ezek az originalitások, örök tartalmak megjelenhetnek, erőre kaphatnak. A web, a hálózatról elérhető szükségleti bázisok, az elektronikus önsegítő közösségek változást, „feltámadást” hozhatnak. Nem egyeseknek, mindenkinek. A WEB 2. 0 után a „dolgok” (használati eszközök markerizálódása) Internet-ét jósolják a szakemberek. Talán így lesz, de a „lelkek”, azaz a szokások, magatartásformák online konformizálódása ígéretesebb lehet. Nem a numerikus folytatás, a WEB 3.0 sürgetése lenne most a teljesítmény. A feladat inkább az, hogy a gigantikus válság kezelésének Internet alapú megoldásai megszülessenek. A virtualizáció olyan erőműveket állítson talpra, amelyek - ellentétben napjaink társadalmi gépészetével - nem elnyelik, hanem termelik az energiát. A hálózat eddigi óriás transzformációs teljesítménye átbukhat a minőség diadalába.

Wiki-kultúra, digitális közmű, elektronikus közszolgáltatások: többek között ilyen jövő fogalmakkal találkozunk az informatikai közéletben. Húzó elnevezések, még ízlelnünk kell jelentésüket, értéküket. Nem varázs-szólások, de kibontakozást sejtetnek. Az informatikai szakszavakkal jellemzett folyamatokból a válság roppanásaiban új és stabil tartóoszlopok emelkedhetnek ki.