GVH: három informatikai kartelldöntés már jogerős

MTI Sajtóadatbank, 2009. április 17. 10:31

Jogerőssé vált a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2006. évi szeptemberi döntése a Paksi Atomerőmű Rt. első közbeszerzési eljárásáról, s ezzel a hivatal által a feltárt informatikai kartellekből már három jogerős. A GVH csütörtöki közleménye szerint a Fővárosi Ítélőtábla április 15-én jogerősen igazat adott a GVH-nak az egyik informatikai, az SAP Hungary Kft.-t és a Synergon Nyrt.-t, illetve a
Paksi Atomerőmű Zrt.-t is érintő közbeszerzési eljárásában.

A GVH szerint a döntően e-mail formátumú bizonyítékok alapján megállapítható volt, hogy a Synergon és az SAP a tender kapcsán olyan megállapodást kötött, amely alkalmas volt a verseny eredményének befolyásolására. A két vállalkozás piaci magatartása egymástól nem volt független, a pályázat eredményének számukra kedvező kimenetele érdekében többször egyeztettek.

A jogsértés miatt a GVH 2006. szeptemberében egyenként azonos mértékű, 14,6 millió forintos bírságot szabott ki a két vállalkozásra. A döntés ellen a két cég fellebbezett, de az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság a keresetüket elutasította 2008. májusában. A felperesek fellebbezése nyomán eljáró Fővárosi Ítélőtábla azonban helybenhagyta a döntést és így jogerősen igazat adott a GVH-nak a jogsértés megállapításában és a bírság nagyságában.

A GVH közleménye felidéz három másik esetet is, mivel "a sajtó az elmúlt napokban nagy terjedelemben foglalkozott az SAP Hungary Kft. kartellügyeivel". A témában megjelent információk azonban több pontatlanságot tartalmaztak, ezért a GVH fontosnak tartja, hogy pontos és naprakész tájékoztatást adjon a nyilvánosság számára az általa feltárt informatikai kartellekről, amelyből három érintette az SAP Hungary Kft-t.

A másik ügyben a GVH azt állapította meg, hogy az ISH Kft., az SAP Magyarország Kft. és az IBM Magyarország Kft. versenykorlátozó módon működött együtt öt magyarországi egyetem, az ELTE Gazdasági és Műszaki Főigazgatósága, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem Gazdasági és Műszaki Főigazgatósága, és a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum által kiírt informatikai közbeszerzési eljárások együttes elnyerése érdekében, s erről titkos "teaming" megállapodást kötöttek.

Az öt projekt eltérő nagyságrendű volt, összességében több mint nettó 13 milliárd forint értéket képviselt.

A legsúlyosabb versenyjogi jogsértésért az SAP Magyarország Kft.-t és az IBM Magyarország Kft.-t 690-690 millió forint, az ISH Kft.-t pedig 130 millió forint versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezték.

A GVH döntését az érintettek bíróság előtt megtámadták. A Fővárosi Bíróság 2007. február 20-án kihirdetett ítéletében, részben megváltoztatva a GVH határozatát, csökkentette a bírságok összegét,
ám később a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet, és új eljárás lefolytatását rendelte el. A megismételt eljárásban aztán a Fővárosi Bíróság elutasította a felperesek keresetét, és így teljes egészében elfogadta a GVH határozatát. A felperesek fellebbezéssel éltek a Fővárosi Ítélőtáblához, amely június 17-ére tűzte ki az újabb forduló tárgyalását.

A harmadik este a győri önkormányzat által meghirdetett tárgyalásos közbeszerzési eljárással függ össze, a város egy integrált pénzügyi gazdasági rendszert akart bevezetni.

A GVH szerint azonban a Synergon és a SAP egyrészt egyeztették ajánlataik műszaki tartalmát, illetve  megállapodtak abban, hogy a Synergon végső ajánlatában 10-15 százalékkal alacsonyabb árat
határoz meg, mint az SAP.

A GVH 2006. szeptemberi döntése megállapította, hogy a vállalkozások versenykorlátozó megállapodást kötöttek, amely a legsúlyosabban versenykorlátozó magatartásnak minősül, és ezért
mindkét vállalkozással szemben 7,2 millió-7,2 millió forint bírságot szabott ki.

A GVH határozatát 2008 novemberében hagyta jogerősen helyben a Fővárosi Ítélőtábla.

A negyedik, már jogerősen lezárt ügyben az SAP nem volt érintett.

Ebben az eljárásban a GVH a Paksi Atomerőmű Zrt. által kiírt egyfordulós, meghívásos versenyeztetést vizsgálta. Megállapította, hogy a Synergon és az Albacomp a verseny eredményének
befolyásolására üzleti titoknak minősülő információkat közöltek egymással, illetve megegyeztek abban, hogy az alaptendert az Albacomp nyerje, míg a vesztes Synergon az egyik opciót kapja meg.

A GVH 2006. szeptemberi határozatában megállapította, hogy a vállalkozások a tender elnyerése érdekében versenykorlátozó megállapodást kötöttek, és mindkét vállalkozásra egyaránt 10-10
millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki.

A GVH határozatát 2008 novemberében hagyta helyben jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla.