Az EB vizsgálata szerint az Intel különféle kedvezményekkel arra késztette a PC-gyártókat, hogy halasszanak el, vagy egyáltalán ne dobjanak piacra egyes már tervbe vett AMD-alapú rendszereket. A másik jogszerűtlen gyakorlat hosszú távon írta elő a cégeknek, hogy milyen arányban forgalmazhatnak AMD-processzoros számítógépeket akkor, ha igénybe akarják venni az Intel által nekik felkínált árengedményeket. A Reuters értesülése szerint például a Dell és a Lenovo összes komolyabb PC-jébe Intel CPU-nak kellett kerülni, csakúgy, mint a HP vállalati laptopjainak 95 százalékába, de az NEC is csak 20 százalékban forgalmazhatott AMD-alapú noteszgépeket.

A mostani döntést egy 8 évig tartó részletes kivizsgálás előzte meg, amelynek során azt találták, hogy a számítógépes processzorpiac több mint 80 százalékát uraló Intel 2002 óta folyamatosan gyakorolja a törvénytelen üzleti praktikákat. Az érvényes szabályok szerint az EB akár éves bevételeinek tíz százalékára is büntethette volna a vállalatot, azonban a bírság végül ennek kevesebb, mint a fele lett. A bizottság szerint az Intel köteles azonnal beszüntetni az illegális kedvezményekkel történő visszaéléseket, valamint a határozatot követő három hónapon belül kifizetni a büntetést.

Paul Otellini Intel-vezér a hírre reagálva közölte, hogy a döntéssel nem értenek egyet, ezért fellebbeznek az EU Elsőfokú Bíróságához, amelynél már csak egy magasabb szintű jogi fórum létezik az Unióban. Bruce Sewell, a cég ügyvédje ugyanakkor jelezte, hogy tárgyalnak az EB-vel a határozat végrehajtásának módjáról, de részletekbe nem bocsátkozott. A mostani az EB történetének legmagasabb összegű versenyügyben kiszabott pénzbüntetése. Tavaly a Saint-Gobain üveggyártó 896 millió eurót kellett, hogy kifizessen árrögzítés miatt, míg a Microsoftot monopolhelyzettel való visszaélésért 2004-ben 497 millió euróra büntették.