Három amerikai diáklány érte el a legjobb eredményt a 2009-es Intel ISEF-en, akik egyenként 50 000 dolláros ösztöndíjban részesülnek az Intel Alapítvány jóvoltából.

A 14 éves Tara Adiseshan (Charlottesville, Virgina) azonosította és besorolta az evolúciós kapcsolatot a méhek és a bennük élő hengeresférgek között. Tara bizonyította, hogy a két faj fejlődéstörténete szorosan összekapcsolódik. A méhek evolúciós változásai a hengeresférgek módosulását is maguk után vonják. 

A szintén amerikai Li Boynton (Bellaire, Texas) foszforeszkáló baktériumok segítségével a vízben található szennyező anyagok és növényvédő szerek kimutathatóságát vizsgálta. A 17 éves lány kutatásának lényege, hogy ezen baktériumok fényintenzitása összefügg a vízben található mérgező anyagok jelenlétével.

Olivia Schwob (Boston, Massachusetts), 16 évesen egy olyan gént különített el, ami a férgek intelligenciájának fejlesztésére használható. Kutatómunkájának eredményei segítenek a jövőben az emberi agyműködés rendellenességeinek feltárásában és gyógyításában.

A Magyar Innovációs Szövetség delegáltja, a 19 éves Spohn Márton egyetlen magyar versenyzőként idén második helyezést ért el a molekuláris és sejtbiológia kategóriában "A gyógyítás (reakció)útjai: lehetséges gyógyszerhatóanyagokat termelő diterpenoid szintázok felkutatása ajakosvirágú növényekben" című pályázatával.

Kutatómunkájának lényege a következő: az ajakosvirágú növények közé tartozik a Spohn Márton által vizsgált orvosi pemetefű (Marrubium vulgare), amely úgynevezett diterpenoidokat termel. Ezekről bizonyított, hogy hatékonyak bizonyos rákos sejtvonalak és keringési megbetegedések ellen. Ezek a molekulák azonban nagyon bonyolult szerkezetűek, kémiai szintézissel csak nehezen és rossz kitermeléssel lehet őket előállítani. Erre szolgál egy megoldás, miszerint a növény genomjából izoláljuk a marrubiin termeléséért felelős géneket és azokat egyszerűen áthelyezzük egy baktériumkultúrába, amely ez alapján már megtermeli a kívánt vegyületet. (Így készül a humán inzulin is manapság.) Spohn Márton ennek az első lépéseit tette meg azzal, hogy egy, a marrubiin termelésében kulcsszerepet játszó gént azonosította.

A tanulmányait a göttingeni Georg-August Egyetem biológia alapszakán folytató diák a tavalyi ISEF-en az ajakosvirágú növények családjában felfedezett szaganyagok kibocsátásán alapuló önvédelmi mechanizmus biokémiai hátterével foglalkozó kutatással ért el harmadik helyet.