Az elektronikus könyvek megjelenése előtt sokan szkeptikusan álltak a kérdéshez, kijelentve, hogy a hagyományos könyveknek már vége, vagy ha mégsem, akkor sem egy Kindle szerű fekete-fehér szerkezet menti meg őket. A Kindle azonban hatalmas siker lett, és ennek több oka van. Egyrészt az olvasás élménye sokkal interaktívabb a szinte teljesen passzív televíziózásnál, a felhasználó tehát nem csak részese, hanem teremtője is az élménynek, ez pedig ha nem is olyan erős, de mégis függőségszerű viszonyt alakíthat ki az olvasó és a könyvek között. A gyakorlati oldalon pedig a Kindle esetében korántsem ment az eszköz rovására annak egyszerűsége. Egyik erőssége éppen a szürkeárnyalatos e-papír kijelző, mely szinte alig fogyaszt energiát, rajzolata borotvaéles, napfényben pedig sokkal olvashatóbb, mint akár az LD kijelzők, nem véletlen, hogy a kijelzőt gyártó E Ink vállaltot éppen most vásárolja fel a tajvani PVI nem kevesebb, mint 215 millió dollárért.

A könyvek esetében eddig a megfilmesítés és az újrakiadási, fordítási jogok voltak meghatározóak, most egy új oldal, az e-kiadás is ide csatlakozik. A piacra ugyanis beszáll az IT egyik új óriása, minden cég rémálom riválisa, a Microsoft által is szemmel tartott Google. Ez tehát igen rossz hír az eddig szinte egyeduralkodó Amazon számára. Nem úgy az olvasóknak, mivel a Google a kiadók számára szabadon megszabhatóvá tenné az árakat, engedélyezve a csalogató akciókat, árversenyt. Az Amazon ennél sokkal szigorúbb árpolitikát folytat, hiszen egyelőre gond nélkül megteheti, egy új bestseller egyszerűen 99 dollár 99 centbe kerül. Mivel az Amazon mind a szoftvert, mind a hardvert egy kézben tartja, a Google 2009 végi indulásakor számos partner segítségére számíthat: az összes e-könyv hardver gyártóra.