Az indulás pillanatáig 48 intézmény mintegy negyvenezer képet, köztük fényképeket, plakátokat, térképeket, okleveleket, kéziratokat töltött fel a www.kepkonyvtar.hu-ra. A prokjektet gondozó Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) szerint az adatbázis gyorsan növekedni fog.

Az MDK-t hétfőn mutatta be Budapesten Monok István, az OSZK főigazgatója, Bánkeszi Katalin, az OSZK címzetes igazgatója, a projekt vezetője, valamint Schneider Márta kulturális szakállamtitkár. Utóbbi átadta Monok Istvánnak a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét is, mert a főigazgató március 15-i ünnepségen nem tudott részt venni.

"Hosszú folyamat végére jutottunk, tavaly ősz óta folyik a rendszer kialakítása" - mondta Bánkeszi Katalin az MTI-nek. Mint felidézte, a technikai hátteret abból a 80 millió forintból hozták létre, amelyből az OSZK-nak a hazai közkönyvtárak koordinációs központjává kell válnia. Az igazgató kitért arra, hogy létre kellett hozniuk egy nagy, biztonsággal működő tárhelykapacitást, ami a digitális képkönyvtár működésének is alapfeltétele volt. Szerinte elsősorban annak a 48 hazai könyvtárnak köszönhető a MDK elindulása, amelyek összefogtak, hogy szabadon hozzáférhetővé váljanak a tulajdonukban lévő képanyagok. Az OSZK nemcsak a közös archívum megvalósítója, hanem egyike a beadó könyvtáraknak is.

Schneider Márta arról beszélt, hogy az MDK pályázatát 2008 tavaszán írta ki az OKM. A célra tavaly 218 millió forintot különített el a szaktárca, és a program folytatódni fog, igaz, kisebb összeggel; az idén 18,5 millió forintot szán a minisztérium a könyvtári képanyagok digitalizációjára.

A szakállamtitkár kiemelte: a legnagyobb mennyiséget a Szegedi Tudományegyetem könyvtára adta be, mintegy 9200 darab fényképet, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 4000 képet, a Magyar Természettudományi Múzeum pedig 4200 fényképet töltött fel különböző gyűjtőexpedícióiról. Mint elhangzott, a vállalkozás akkor lehet igazán sikeres, ha a képállomány állandóan növekszik, ezért az OKM minden digitalizációra kiírt pályázat feltételeként fogja szabni, hogy "a pályázó szolgáltasson a digitális képkönyvtárnak".

Monok István elmondta, hogy a projekt elindulása azért is fontos pillanat, mert az MDK az első "kész terméke" a 2009-2013 közötti időszakra készített stratégiai tervben vállaltaknak. Szerinte a XX. században bekövetkezett "mediális változások" indokolják az ilyen típusú közgyűjtemények létrehozását, amely - mint fogalmazott - önálló intézményként fog működni.

A főigazgató "határozott és gyors" digitalizációt sürgetett, amelyhez az OKM-től és a magánszektorból is remél forrásokat. Kiemelte: a digitalizáció jóval sokrétűbb munka a "szkennelésnél", hiszen a képekhez tartozó "metaanyagot", azaz lexikális ismeretanyagot is elő kell állítani. Monok István leszögezte: a weblapon található adatbázis nem "szabad préda", tehát kereskedelmi célú felhasználásra a jogtulajdonos könyvtárakhoz kell fordulni. Viszont ideális lehet doktori disszertációk, szakdolgozatok képanyagának a megszerzésére, hiszen magáncélra ingyenesen lehet használni az adatbázist.

Bánkeszi Katalin ismertette a weblapot, amelyen például témakörök, lelőhelyek és kulcsszavak szerint is lehet keresni. Az alapvetően oktatási célokat szolgáló site ugyanakkor kiegészül népszerű szolgáltatásokkal is, például a képeket el lehet küldeni képeslapként is, valamint a kisebbeknek puzzle-t is készítettek.

A projektvezető kifejtette: a site célja az is, hogy a figyelmet az "őrzőkönyvtárakra" irányítsák, így minden egyes képnél megjelenik annak lelőhelye, valamint az ott használható digitális szolgáltatások listája. Bánkeszi Katalin fontosnak tartotta, hogy a szükséges infrastruktúrával nem rendelkező kisebb intézmények számára is lehetővé válik, így az általuk őrzött értékes dokumentumokat a nagyközönség digitális formában is elérheti.

A Magyar Digitális Képkönyvtárban olyan szoftvereket alkalmaztak, amelyek segítségével számos távoli képadatbázis is elérhető, így azok is, amik közvetlenül nem kerültek az MDK archívumába; ilyen például az Europeana, az európai digitális multimédia-könyvtár.