A vonalkód egyik nagy hátránya, hogy mérete miatt nem használható nagyon kis méretű árukon, és leolvasása legfeljebb 30 centiméterről lehetséges. Ezzel szemben a most bemutatott, Bokode fantázianevű megoldás már mai formájában is legalább 4 méterről, de későbbi verzióiban akár 20 méterről is leolvasható.

Az MIT Media Lab kutatói által kifejlesztett Bokode lényege, hogy nem passzív, mint a vonalkód, hanem egy apró LED, vagyis fénykibocsátó dióda található benne. Ez a fényforrás tartalmazza kódolva az információt, ami meglehetősen sokrétű lehet. A kis lencsével ás apró maszkkal ellátott Bokode természetesen felhasználható mint nagy hatótávolságú vonalkód, de egyéb információkat is képes hordozni, így a rádióhullámokat használó RFID-k egyes feladatait is képes átvenni. Az általuk hordozott adatok száma azonban jóval nagyobb társaiknál, így ma még ismeretlen formában hasznosíthatjuk tudásukat.

Képzeljük el például, hogy az élelmiszerboltokban egy erre a célra beüzemelt gépen vagy akár mobiltelefonunkon megjelenik nem csak a termék ára, de tápértéke, összetevői és szavatossági ideje is. Hasonlóképpen nagy könyvtárakban is megállja a helyét akár félig vagy egészen automatizált nyilvántartó rendszerek részeként. Ugyanígy egy étterem előtt elhaladva akár biciklin vagy autóban ülve tájékoztatást kaphatunk a napi menüről és az árakról is. A rendszer jelenleg tesztelési fázisban van, és az iparági érdeklődők felhasználási javaslataira számítanak az MIT Media Lab fejlesztői a végleges szabványosítás előtt.