A Nature Nanotechnology magazinban közzétett cikk szerint a kísérletekhez úgynevezett „DNS origami” szerkezetet használnak, ami a következő generációs processzorok keretéül szolgálna. Spike Narayan, az IBM kutatási igazgatója a Reuters-nek elmondta, hogy a jelenlegi kutatás az első olyan alkalom, amikor szerves molekulákat használnak a félvezetőiparban, ráadásul ezek maguk az élővilágban a genetikai információt hordozó DNS molekulák. Narayan szerint a DNS rendívül praktikus információhordozó, mivel szabályosan ismétlődő, ugyanakkor a végtelenségig variálható mintákat lehet belőle alkotni, ráadásul előállítása és sokszorosítása is rendkívül olcsó. Így segítségével a csipgyártók leválthatják az igen drága félvezető-gyártási technológiát és dollár-százmilliókat takaríthatnak meg a jövőben.

A DNS origami a fenti előnyök mellett a mostaniaknál is parányibb csip-architektúrák gyártását teszi lehetővé, így a félvezetőiparban meglévő miniatürizálási korlátok sem jelentenek többé akadályt. Arra azonban ne számítsunk, hogy a DNS-alapú csipek egyhamar megjelennek a mindennapi életben: Narayan legalább 10 évre teszi azt az időt, amennyi szükséges a technológia teljes körű kikísérletezéséhez és teszteléséhez.