A mára körvonalazódó probléma alapja, hogy a televíziók minden eddiginél elterjedtebbek, ám mindeközben nem csökkent energiafogyasztásuk. A számok tükrében ez azt jelenti, hogy csak az USA-ban 275 millió készülék működik a háztartásokban, évi 50 milliárd kilowattóra fogyasztással. A hagyományos katódsugárcsöves készülékek mára elavult technológiájuk ellenére sokkal kevesebbet fogyasztanak a szélesvásznú újabb gyártású társaiknál. Ennek oka egyrészt a méret növekedésében, másrészt a legelterjedtebb LCD technológia energiaéhségében keresendő. A méret terén aligha várható visszafejlődés, ám a leginkább a háttérvilágítás miatt sokat fogyasztó LCD tévék még sok energiát megspórolhatnak a fejlesztések során. Erre ösztönzi a gyártókat az Energy Star tanúsítás, mely lassan már évtizedek óta felhívja a vásárlók figyelmét a fogyasztás szempontjára. A legmodernebb készülékek között is igen jelentős eltérés lehet, a Sony KDL-52XBR7 készüléke például 161 Wattot fogyaszt, míg a szintén 52 inches átmérőjű Sharp Aquos LC-52D65 csak 121 Wattot. Ez önmagában nagy különbség éves szinten, és akkor még nem számoltuk a szintén igen eltérő, akár nagyságrendi különbségeket is mutató készenléti fogyasztást, ezen a téren többek között az LG kezdett fejlesztésekbe. Az új szabványok szerint jövő májusától csak az a készülék kaphat Energy Star 4.0-ás minősítést, amely jellemzően a mainál 40 százalékkal hatékonyabban használja fel az elektromos energiát. 2012-re további szigorítást terveznek, az Energy Star 5.0 csak a mai szintnél 65 százalékkal hatékonyabb készülékeken díszeleghet majd. A vállalatok tehát ösztönözve lesznek a minél hatékonyabb üzemmódra, és erre nekünk vásárlóknak is érdemes odafigyelnünk, különben egy elavult technológiájú készülék megvétele esetén könnyen kifizethetjük pluszba a vételár jelentős részét az üzemeletetés során, márpedig az előbb utóbb valóban megjelenő elektromos autók és az általános energiaválság miatt nem nagyon készülhetünk arra, hogy az elektromos áram olcsóbb lesz.