Mivel a francia parlament kétkamarás, a törvényhozásban két testület jóváhagyása is szükséges. A múlt héten az 577 tagú nemzetgyűlés, az alsóház fogadta el a törvényt, most pedig a 342 fős felsőház, másik nevén a szenátus is rábólintott a tervezetre. A nem csak Európában, de világszerte is nagy feltűnést keltett törvény alapján az illegális megosztást végző magánszemélyek ellen is eljárhatnak, mégpedig végső esetben internethozzáférésük felfüggesztésével. Az ilyen ügyek elbírálására létrehozott külön szerv, a Hadopi először e-mailben figyelmezteti a felhasználókat, és az első ilyen üzenetek szétküldésére Sarkozy elnök stábjának egy tagja szerint először jövő év elején kerülhet sor. A törvénnyel kapcsolatban az egyik legnagyobb gond, hogy Európai Uniós irányelvekkel áll szemben. Az információáramlás szabadsága és az internet hétköznapi gerinchálózattá válása miatt az EU nem támogatja a hozzáférések megvonását, mivel ezzel az élet számos területén kerülhet egy állampolgár hátrányos helyzetben, míg mindeközben az Unió euromilliárdokat költ arra, hogy mind kis faluban legyen internet. További probléma a törvény betarthatósága, hiszen ugyan komoly pénzbüntetéssel próbálja megakadályozni, hogy valaki egyszerűen másik szolgáltatóhoz szerződjön át, ám a mobil internetes hozzáférések világában ez gyakorlatilag ellenőrizhetetlen. Míg a legtöbb jogvédő szervezet a film és zen lobbi erőszakos hatását látja a törvény mögött, az ellen való fellépés uniós szinten sem lesz könnyű, lévén Franciaország az államszövetség egyik legbefolyásosabb tagja.