A parlament által idén elfogadott elektronikus közszolgáltatási törvény részletszabályait négy rendeletbe foglalta a kormány. Ezek az elektronikus közszolgáltatás működtetését, annak igénybevételét, a szolgáltatás biztonságát valamint az igénybevevők azonosítását szabályozzák.

A szolgáltatást a Miniszterelnöki Hivatal - a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala közreműködésével - működteti, de az elektronikus fizetést biztosító alrendszer működtetője a Pénzügyminisztérium. Az üzemeltetést a Kopint-Datorg Zrt. végzi, de feladata az adatfeldolgozás is. Az üzemeltető havi rendszerességgel közzé teszi a kormányzati portálon az igénybevételi adatokat, a saját bevételeit, valamint a költségelszámolását is.

A központi rendszerre a közigazgatási hatóságok, a bíróságok, ügyészségek, valamint a közüzemi és egyetemes szolgáltatók csatlakoznak. A közüzemi szolgáltatók közül a rendelet a csatorna-, a gáz-, a távhő-, a víz-, az elektromos, a köztisztasági, a postai, a temetkezési és a tömegközlekedési szolgáltatókat nevesíti.

A közszolgáltatást nyújtó honlap működtetője köteles a honlap használatára vonatkozó elektronikus útmutatót - szükség esetén oktatási segédanyagot - biztosítani, és a honlapon vagy külön, korlátozás nélkül elérhetően közzétenni.

A szolgáltatásnyújtás műszaki követelményei között szerepel az az előírás, amely szerint ügyféloldalon a megkövetelt informatikai eszközök lehetséges minimumára kell építeni úgy, hogy azok minden, széles körben elterjedt operációs rendszerből funkcióvesztés nélkül elérhetők legyenek.

Az elektronikus közszolgáltatásnak olyannak kell lennie, hogy az állampolgárok a hatósági és más ügyek intézése, tájékozódási joguk gyakorlása, tájékoztatási kötelezettségük teljesítése, valamint közhitelű nyilvántartások elérése, az ezekbe való betekintés és az ezekből történő adatigénylés, illetve adatszolgáltatás során elektronikus úton eljárhassanak. Ugyanez a jog illeti meg a cégeket is.