A párhuzamos architektúrára épülő TILE-Gx100 legfontosabb újítása az, hogy szakítva a hagyományos busz-interfésszel, minden mag külön kapcsolóval van ellátva és ily módon egységes hálót alkotnak, amelyen zavartalanul és gyorsan áramolhat az információ. A megoldással sikerült elhárítani az adatok elakadásának túl sok mag esetén jelentkező problémáját, a busz-architektúra mellőzésével pedig a száz mag még mindig elfér egy megfelelően kis méretű lapkán. A 40 nanométeres technológiával gyártott szuperprocesszor a Tilera közleménye szerint mintegy tízszer energiatakarékosabb az Intel 32 nm-es Westmere architektúrájánál és négyszer gyorsabb a következő generációs, nyolcmagos, Nehalem-EX-alapú Xeon csipeknél.

Hasonló, a busz-architektúra felváltására hivatott sokmagos lapkákkal egyébként az Intel is kísérletezik; nemrég egy 80 magot tartalmazó kísérleti modellt mutattak be, amely azonban csak évek múlva kerülhet gyártási fázisba. Ehhez képest a TILE-Gx100 állítólag már 2010 elején piacra kerülhet. Lényeges szempont, hogy a Tilera százmagos CPU-ja képes a mai PC-k és szerverek döntő többségén futó x86-os alkalmazások futtatására, igaz, csak az adatok újrafeldolgozásával.