Az Európai Unió központi intézményei hosszú idő óta keresik egymás között a kompromisszumot annak érdekében, hogy mindegyikük számára elfogadhatóvá váljék a szabálycsomag, amelynek célja a verseny növelése, a fogyasztók jobb és olcsóbb kiszolgálása lenne. A reformot a jelenlegi összetételű Európai Bizottság és az előző Európai Parlament egyik legjelentősebb munkájaként tartották számon, és mindkét intézmény, valamint az uniós tagországokat képviselő tanács még a nyári EP-választások előtt szerette volna elérni a megállapodást, ám erre azóta sem került sor.

 Az ellentétek egyik eleme éppen a világhálót használók jogainak kérdése volt, különös tekintettel arra, hogy több EU-tagország - köztük Franciaország és Nagy-Britannia - az eddiginél szigorúbb fellépésről döntött vagy ilyet tervez az illegális terjesztők ellen. Tavasszal az uniós parlament (elsősorban a zöldek nyomására) még megszavazta azt a módosítást - és ezzel blokkolta a csomag jóváhagyását -, amely szerint bírósági döntésre van szükség ahhoz, hogy valakinek megszüntessék az internetkapcsolatát abban az esetben is, ha a használót törvénysértéssel, például törvénytelen információcserével vagy szerzőijog-sértéssel gyanúsítják.

 Friss sajtóértesülések szerint azonban az ősz elején újrakezdett intézményközi egyeztetések során, nemrégiben az EP visszalépett a fenti módosítástól annak érdekében, hogy a csomagról megszülethessen a kompromisszum. A változtatás azt jelenti, hogy az egyes tagországok saját döntése lesz meghatározni, milyen feltételek mellett és milyen szankciókkal sújthatók a tartósan szabályt szegők. Becslések szerint az internetezők csaknem egy hatoda érintett az illegális fájlcserében küldőként vagy fogadóként.

 Amennyiben az idén nem sikerül véglegesen megszavazni a távközlési reformokat, új javaslatot kel kidolgozni. Ha azonban az uniós intézményeknek sikerül megegyezniük, a gyakorlatban elkerülhetővé válik a teljes csomag újratárgyalása.