Napjainkban a szervezetek biztonságos működésére lényegesen nagyobb veszélyt jelentenek a munkatársak véletlenül, vagy szándékosan elkövetett adatszivárogtatásai, mint a kívülről elkövetett támadások. A tapasztalatok szerint legtöbbször az USB portokon keresztül jutnak ki az adatok illegálisan a szervezeten kívülre. Az adatszivárgás második leggyakoribb csatornája az email, a harmadik pedig az ellopott/elvesztett laptop, vagy PDA készülék.

Nem kérdéses, hogy az adatvesztés – történjen bármilyen okból is – komoly károkat okoz a szervezetnek. Súlyos esetben a közvetlen anyagi veszteségeken túl, az ügyfelek bizalmának elvesztésével, vagy éppen a jó hírnév csorbulásával járhat, amelyeknek hatásai a jövőre nézve beláthatatlanok. Az adatvesztés kockázataival azonban a hazai szervezetek java része nem foglalkozik súlyához mérten. Gyakran a naplózási és riasztási funkciók is hiányoznak az infokommunikációs rendszereikből, így még utólag sem értesülnek arról, hogy adatvesztés történt.

A hazai szervezetek egy részénél ugyanakkor bizonyos fokú részmegoldások már üzemelnek: pl. e-mail-, webtartalomszűrést, vagy az USB portok kontrollját alkalmazzák. Viszont ezeket sem egy előre átgondolt stratégia mentén, a kockázatok mérlegelése alapján és a költséghatékonysági szempontok felmérése után állítják munkába. Ezen tényezők miatt az adatszivárgást ezeknél a szervezeteknél sem lehet megfelelő hatásfokkal csökkenteni.

A helyzet megoldására a KFKI Rendszerintegrációs Zrt.-n belül, Dr. Jankó Árpád, információbiztonsági vezető tanácsadó munkatársaival együtt egy olyan módszertant dolgozott ki, amely a kockázatokkal arányos átfogó védelmi rendszert biztosít a szervezeti adatoknak.

Ennek lényege, hogy ott javasolja elsősorban a védelem kiépítését az infokommunikációs rendszerben, ahol az adatszivárgás a legvalószínűbb és a legnagyobb károkat okozhatja. A szervezetek egyúttal olyan komplex megoldást kapnak a KFKI-tól, amely maximálisan figyelembe veszi az üzleti, az infokommunikációs, a biztonságpolitikai, az anyagi- és az emberi erőforrásokat. Ennek köszönhetően elkerülhető például az, hogy a szervezet feleslegesen költsön olyan szivárgási csatornák blokkolására, amelyek számottevő veszélyt nem jelentenek adataikra.

A Magyar Telekomhoz, azon belül a T-Systems-hez tartozó KFKI módszertana a PDCA folyamatfejlesztő modellre épül és a mérnöki, illetve a tanácsadói munka szoros együttműködésén alapul. A konzulensi és mély technikai kompetencia két különböző nézőpontot, megközelítési módot takar, ezek összehangolásával lehetővé válik az adatszivárgás elleni védelem hatékony megtervezése és megvalósítása.

A munka első lépése a – PDCA modell kezdő szakasza – a Tervezés (P). Ennek során a KFKI szakemberei átvilágítják a szervezetet: felmérik és osztályozzák az adatokat, a fennálló védelmi rendszert, valamint a kockázatokat. Adattérképet hoznak létre, amely végigköveti az információ útját a szervezeti infokommunikációs rendszerben, rávilágítva arra is, hogy az hol és milyen csatornákon keresztül távozhat illegálisan.

A felmérés alapján tudják a KFKI szakemberei a szervezetre szabott védelmi teendőket kidolgozni, hogy a blokkolási funkciók oda legyenek telepítve, ahol a lehető legnagyobb hatásfokkal képesek gátat szabni az adatszivárgásnak.

Ezeket a konkrét lépésekre, folyamatokra lebontott intézkedéseket a PDCA modell második lépése, a Bevezetés (D) során valósítják meg. Az Ellenőrzés (C) és a Beavatkozás (A) szakasza a kialakított struktúra fejlesztésének lehetőségét teremti meg.

A KFKI munkatársai elsősorban a modell első két szakaszában vesznek részt tevékenyen, de ha összeférhetetlenségi vagy hatóköri problémák ezt nem akadályozzák, akkor a további két szakaszban is nyújthatnak szakértői támogatást. Ezt kiegészítve, a modell megfelelő használatához mérőszámokat és eljárásokat dolgoznak ki.