Hasonlóan a 3D-s filmekhez, elvileg a kiterjesztett valósághoz is speciális szemüvegre lenne szükség, azonban maga a technológia okostelefonokon már most létezik. A "Legközelebbi helyek" nevű szoftver például metrómegállókról, parkokról, vendéglőkről és más fontos helyekről lát el bennünket információval, ahogy iPhone-unk kamerájával végigpásztázzuk környezetünket, miközben a GPS rendszer műholdon keresztül beazonosítja, hogy épp merre járunk. Ha séta közben elmozdítjuk a kamerát, úgy alkalmazkodik a rendszer az újabb és újabb helyszínekhez és tereptárgyakhoz.

Babak Parviz, a Washingtoni Egyetem nanotechnológiával foglalkozó professzora azonban még ennél is többet szeretne: olyan találmányon dolgozik, amelynek köszönhetően nem is lesz többé szükség kijelzőkre, ugyanis a technológiát kontaktlencsékbe integrálják majd, így egyfolytában információt nyerhetünk környezetünkről a kiterjesztett valóság révén.

Ez a technológia feltehetően hamarabb lesz megszokott navigációs eszköz a mobilkészülékeken, mielőtt még a speciális kontaktlencsék valósággá válnának. Érdemes azonban belegondolni: mire lesznek majd képesek a játékfejlesztők a kiterjesztett valóság alkalmazásával, miközben a játékszoftver digitális környezetét a játékost körülvevő valósággal keverik? A lehetőségek tárháza szinte korlátlan.

HTML5

Sokat segíthet a kiterjesztett valóság megjelenítésében is a Hypertext Markup Language 5, vagyis a webes kiadványok forrásszövegének szerkesztésénél használt "hiperszöveges jelölőnyelv" ötödik verziója. A HTML5-ben már nem lesz szükség olyan szoftvermodulokra, amelyeket külön le kell tölteni, hogy hangot, videót és egyéb interaktív tartalmat megjelenítsünk. Így a fejlesztők végre minden egyes böngészőn ugyanúgy működő honlapokat gyárthatnak majd, teljesen függetlenül attól, hogy azok otthoni PC-n, laptopon vagy mobilkészüléken kerülnek lehívásra, miközben a felhasználó is jobb, gyorsabb és gazdagabb böngészési élményben részesül.

Mindehhez azonban elengedhetetlen, hogy a böngészőt gyártó cégek többé ne az általuk kifejlesztett, illetve másoktól licencelt szoftvermodulokat használják a multimédiás tartalmak megjelenítéséhez, hanem alapból a böngészőbe épített hang, videó és 2D-s grafikai alkalmazásokat lehessen igénybe venni.

A HTML5 előnye még, hogy a weblapszerkesztőknek és alkalmazásfejlesztőknek nem kell majd sokféle - egymással gyakran nem kompatibilis - formátummal szenvedniük azért, hogy ugyanazt a felhasználói elégedettséget váltsák ki minden egyes böngészőnél. Ez a mobilkészülékek tulajdonosai számára azért is különösen értékes, mert az ezeken lévő böngészőkre jellemző leginkább a korlátozott multimédiatámogatás. Az iPhone-on található Safari például nem képes Adobe Flash formátumot megjeleníteni, pedig a Flash a legelterjedtebb video-megjelenítő alkalmazás mindenféle más platformon és böngészőben.

Az operációs rendszerek és böngészők fejlesztőcégei közül egyre többen sorolnak be a HTML5 mögé: a Google Chrome, az Apple Safari és az Opera például mind-mind mellette vannak. Érdekes módon a Microsoft a HTML5-nek csak bizonyos részeit támogatná az Internet
Explorer 8-ban, pedig nyilvánvaló, hogy a redmondi cég sem szeretné, ha még nagyobb piaci részesedést veszítene el ezzel, miközben riválisai egymás után hódolnak be az új formátumnak.

Mindenesetre az új szabvány rövidesen elnyeri végleges formáját, és hamarosan a hivatalos "jóváhagyást" is elnyeri a World Wide Web Consortiumtól, amely nyílt szoftver szabványokat -  ajánlásokat - alkot a világhálóra.