Bekövetkezett a megakadályozhatatlan, Chrome OS néven saját, teljesen független operációs rendszerrel állt elő a Google, mely már nyíltan a Windows babérjaira tört.
A Google már több oldalról megtépázta a Microsoft birodalmat, gondoljunk csak az online dokumentumszerkesztőkre, ám eddig kerülte a nyílt konfrontációt. Első operációs rendszerük, a nyílt forráskódú Android is telefonokra készült, ami a Microsoft számára lényegében mellékes területnek mondható. A kaliforniai bemutató során a papírformát hozta a Chrome OS, vagyis egy Linux alapú, leginkább online szolgáltatásokra épülő megoldásról van szó. A Google megközelítése alapvetően eltérő a Microsoftétól, a „mi tudjuk, hogy mit szeretnél, és segítünk is megcsinálni” elv alkalmazása helyett itt nem egy gondolatainkat kitaláló, de tévedése esetén annál nehezebben meggyőzhető operációs rendszerről van szó, hanem egy kicsi, gyors és nagyon stabil megoldásról, ami nem akar okosabb lenni, mint amilyen. A MAC OS és Windows jellegű kiterjedt szolgáltató jellegű alapszoftverek helyett a Chrome OS egy nagyon egyszerű program, ami csak azt teszi, amire kérjük, ám cserébe nagyon stabil, apró, és másodperceken belül feláll. A mögötte meghúzódód filozófia szerint a felhasználó nem gyerek, hogy kitaláljuk, mit akar, ha szeretne valamit, azt közli. A másik alapelv az online szolgáltatások alkalmazása, vagyis az az elképzelés, hogy a szövegszerkesztéstől az adat-, videó-, fényképtárolásig szinte mindent online végzünk, tehát ne terheljük ezzel az operációs rendszert. A Chrome OS, tehát valóban egy nyitott keretrendszer, ami ahelyett, hogy beépítene magába számos, azután csak egy későbbi változat telepítésével frissíthető szolgáltatást, mindezt a rugalmasan változó online alkalmazásokra bízza. Ennek megfelelően Kaliforniában sem sokat tudtak mutatni a Chrome OS-ből, csupán egy letisztult kezelőfelületet, és egy adatot, a szoftver már 2010 során elérhető lehet.
Felmerül a kérdés, vége-e a Windows uralmának? A válasz az lehet, hogy jelenlegi formájában mindenképpen igen, de korai lenne még a Microsoftot siratni. A nagy kiszolgáló jellegű Mac OS és Windows elvű rendszerek egy új, friss, sportos vetélytársat kaptak, és ez sokak érdeklődését felkeltheti. Minek az a hatalmas operációs rendszer, ha már szinte mindent képesek leszünk online elvégezni néhány éven belül? Miért kell valakinek súlyos összegeket kifizetnie egy csomó operációs rendszerbe épített, nem használt szolgáltatásért, videojáték szerű animációs kezelőfelületért, amikor csak arra van szüksége az illetőnek, hogy feljusson a netre, és be tudja kapcsolni a gépét? Mindez logikusan hangzik, de nem felejtsük el a Windows-függés jelenségét, vagyis a jó öreg megszokást, és azt, hogy bár most sokan a Microsoft uralom végét kiáltják ki, a Chrome OS hasonló függőséget hozhat. Egy ilyen rendszer használata során ugyanis hálózati kapcsolatunk megszakadásakor, vagy a legelterjedtebb online szolgáltatások fizetőssé tételének esetén ugyanúgy sarokba szorítva érezhetjük magunkat, mint korábban az egyféle választható operációs rendszerrel.