A YouTube-on eddig is lehetett feliratokat készíteni, de ez meglehetősen lassú és sok energiát követelő feladat volt. A feliratok pedig számos esetben lehetnek fontosak, néha egyes részek belevesznek a háttérhangokba, a fogyatékkal élők számára pedig egyenesen elengedhetetlenek. A gépi feliratozás történhet a Google Voice-nál bemutatkozott automatikus beszédfelismerő technológiával, ám egyelőre még csak angol nyelven és bizonyos oktatási csatornákon. Itt jön be a képbe a fordítás szerepe, hiszen kezdetben különben csak angolul értők tudnák használni a szolgáltatást. A tulajdonos Google maga is elismeri, hogy a beszédfelismerési funkció korántsem tökéletes, és néha egyenesen használhatatlan, de ha információért kutakodunk, a rossz is jóval többet jelent, mint a semmi. Hasonló a helyzet az automatikus fordítással is, ám míg az első esetben leginkább a rendszer csiszolgatásának kérdése a jobb működés, a fordításnál ennél nehezebb a helyzet, hiszen nem kapacitásbeli, hanem elméleti problémáról van szó. Nem ismerjük ugyanis a nyelvek működésének pontos mivoltát, és míg ez a legkevésbé sem zavar minket a beszédben, annál nagyobb gond egy számítógép számára. Gondoljunk bele, hogy hányan tudnák leírni egy nyelv teljes és tökéletesen pontos rendszerét annak beszélői közül. Hiányzik tehát a megfelelő pontosságú algoritmus, de ne szomorkodjunk emiatt, inkább nézzük a dolog napos oldalát, hiszen például a magyar fordítások kitűnően alkalmasak arra, hogy vidám kacajjal oldják a ködös őszi hangulatot.