Az uniós szabályozási reform a távközlési szektor versenyén alapul, s főként a fogyasztói szempontokat érvényesíti - mondta Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) elnöke hétfőn budapesti sajtótájékoztatóján.
Az elnök azért hívott össze sajtóértekezletet, mert – mint írtuk - az Európai Parlament november végi jóváhagyásával teljessé vált az európai hírközlés-szabályozás. A keretszabályozás december végén jelenik meg, s a tagállamoknak a kihirdetést követően 18 hónapjuk lesz arra, hogy a nemzeti jogba átültessék.
A keretszabályozás egyik legfontosabb eleme a fogyasztóvédelem, ezen belül pedig az, hogy a telefonos számhordozhatóságnak 24 óra alatt meg kell valósulnia. Egy másik fontos elem a hűségnyilatkozat időtartama, ami ezután legfeljebb 24 hónap lehet, emelte ki Pataki Dániel.
Magyarország mindkét vonatkozásban előrébb tart - mutatott rá az NHH elnöke -, hiszen a számhordozás az elindítását követően 4 óra múlva már működik az új szolgáltatónál, míg néhány más uniós országban ez a folyamat több napot, akár egy hetet is igénybe vesz. A hűségnyilatkozat esetében is hasonló a helyzet, hiszen a magyar gyakorlat szerint ennek időtartama 12 hónap, azaz már most a fele a a most elfogadott uniós előírásnak.
A keretszabályozás korlátozza a kéretlen elektronikus levelek (spam) küldését is azzal, hogy a felhasználók személyes adatai csak akkor kezelhetők, ha ehhez az érintett előzetesen hozzájárul.
Egy újabb fontos elem az egyén internetes szabadságához és a nem legális tartalmak használatához kötődik. Az eredeti elképzelés szerint, azt a felhasználót, aki illegális tartalmat tölt le, értesítés nélkül lekapcsolták volna hálózatról. A végleges szabályozás szerint azonban ezt nem lehet megtenni, s az ügyfélnek joga van hatósági, bírósági intézkedést kérni saját védelmében. Az eljárás szabályozása azonban még nem öltött konkrét formát, s azt sem tudni milyen szervezetek-testültek hoznak döntést az ilyen ügyekben. Erről valószínűleg a keretszabályozás nemzeti átültetése során döntenek majd az adott országok.
Pataki Dániel, aki november végén köszönt le az RSPG (Radio Spectrum Policy Group) elnöki posztjáról, a következő időszak nemzetközi feladatairól kifejtette: a keretszabályozás normaszövege előírja, hogy az RSPG-nek, részben a digitális átállás miatt is, ki kell dogoznia az uniós frekvencia szabályozásra vonatkozó több éves jogalkotási javaslatot.