A The Wall Street Journal című gazdasági napilap felkérésére 15 európai uniós országban, illetve Törökországban és az Egyesült Államokban vizsgálták a felmérésben résztvevők internet-hozzáférését, illetve a világháló-használati szokásait. Az Egyesült Államokban a magáncélú internet-használatra a lakosság 75 százalékának van lehetősége otthonról, munkahelyről, vagy máshonnan, például internetkávézóból, miközben Nyugat-Európában ez az arány csak 61 százalék. Ennél is rosszabb a helyzet Közép- és Kelet-Európában, ahol a lakosság 59 százaléka fér hozzá az internethez.

 Hollandiában a lakosság 91 százaléka, Svédországban 86 százaléka netezik, miközben az Olaszországban élők 39 százalékának van internet-hozzáférése. Bulgáriában 37, Romániában pedig 36 százalék rendelkezik internet-hozzáféréssel. A Gfk brüsszeli irodájának vezetője, Mark Hofmans szerint az olaszok alacsony internet-használatát többek között az okozhatja, hogy a mediterrán országokban sokkal inkább a mobiltelefonokat részesítik előnyben, az emberek ugyanis jobban szeretnek beszélgetni egymással.

 Az európaiak 42 százaléka szerint minden internetes tartalomnak ingyenesnek kellene lennie, miközben az amerikaiak 21 százaléka vélekedett hasonlóan. A gazdagabb országokban nagyobb a hajlandóság a világhálón közölt információk utáni fizetésért, Svédországban 23, Hollandiában 19, Nagy-Britanniában 18 százalék fizetne bizonyos netes tartalmakért.

 Elektronikus kereskedelemre, mint például az Amazon.com, vagy az eBay oldalán történő vásárlásra az európaiak 13 százaléka használja a netet, miközben Amerikában csak 12 százalék vásárol online. Ehhez képest magasnak tűnik, hogy a brit netezők 26 százalékának a világhálón történő vásárlás a legfontosabb webes időtöltés.