Az internet szabályozása gyakorlatilag helyi hálózatokból igazi globális hálózattá történő fejlődése óta mindig is napirenden volt. Egy valamilyen jellegű korlátozás mellett mindig fel lehet hozni érveket, melyek egyébként valós problémákból indulnak ki. Ilyen a gyermekek védelme, az internetes bűnözés vagy éppen az internetfüggőség kérdése. A gondot az jeleni, hogy az ellentábor éppen a kezdetektől jelen levő szabadságot félti a korlátozásoktól. Amennyiben nem teljes a szabadság, hanem csak egyetlen, igen apró kivételt teszünk, könnyen jöhet egy újabb és újabb, és végül semmi nem marad a nyílt szellemű adatbázisból és világhálóból, amit ma ismerünk - mondják a korlátozást ellenzők. További nagy kérdés, hogy ki fogja megmondani, mi mehet, és mi nem. Az elfogulatlan testületekről mindig kiderül, hogy valójában valamilyen politikai érdeknek, vállalati szándéknak a lekötelezettjei, a tapasztalatok szerint csak ott lehet igazi függetlenség, ahol igen kicsi a tét, ilyenkor ugyanis az úgynevezett nagyágyúknak, a legkülönbözőbb érdekcsoportoknak nem éri meg beavatkozni, vagy egyáltalán nem is kerül a látókörükbe az ügy.

Éppen ezért keltett feltűnést, hogy a bejáratott angolszász típusú demokráciával rendelkező Ausztrália korlátozások bevezetését tervezi. A tervezet mögött, mint a legtöbbször, jó szándék húzódik. A felhasználókat szeretnék megvédeni a felhasználók által tett bejelentések alapján egyes oldalak letiltásával. Az erre használatos technológia a jelek szerint működik, a szolgáltatókkal közösen folytatott héthónapos teszt során 100 százalékos volt a hatékonyság. Stephen Conroy kommunikációs miniszter tervei szerint egy független bizottság dönt majd a letiltandó oldalak listájáról, a rendszer bevezetését 2010 augusztusára tervezik.