Mindez azonban attól is függ, hogy milyen növekedést produkál a magyar gazdaság, hiszen a bruttó hazai termék (GDP) alakulása alapvetően befolyásolja ezt a piacot. Mindenesetre azt elképzelhetően tartják, hogy a GDP stagnálása mellett 1-2 százalékkal bővüljön a magyar informatikai piac. Kérdés az is, hogy választások után hogyan rendeződik úja a piac, különös tekintettel az állami-közigazgatási szféra megrendeléseire.

 Hegedűs Gábor, a HP Magyarország vezérigazgatója elmondta: a 2009-es év nagyon érdekes volt az üzletmenet szempontjából: az év elején nagyon erős volt a kereslet, majd folyamatosan hanyatlani kezdett, s a nyáron elérte mélypontját. Ezt követően újra erősödött, s várhatóan az év végére ismét fellendül a piac. A jövő év első fele azonban újra nehéz lehet az informatikai cégek számára, s ha az alacsony bázis miatt már nem is számít visszaesésre a vezérigazgató, csupán az év második felében vár némi növekedést.

 Golubeff Róbert, az Intel regionális menedzsere elmondta: úgy látják a mélyponton már túl van az informatikai piac, s a régióban sem látnak okot további visszaesésre. Hozzátette: Magyarországon a visszaesés minden szegmensben érezhető volt, csupán a netbook-ok iránt nőtt a kereslet, de ez nem csoda, hiszen két évvel ezelőtt ez a gépkategória még nem is létezett a hordozható gépek szegmensén belül. A szakember szerint ugyanakkor egy ilyen gépet körültekintően kell vásárolni, mert míg az internetes tartalmak letöltésre nagyon jól használható, addig tartalmak létrehozására már sokkal kevésbé.

 Golubeff Róbert a piac várható alakulásáról elmondta: előbb-utóbb ismét vásárolni kezdenek majd a cégek, mert sok olyan beruházást is elhalasztottak a válság miatt, aminek a megvalósítása fontos lenne számukra. Ráadásul az elmúlt egy-két évben nagyon sok olyan fejlesztést hajtottak végre az informatikai cégek, amelyek kifejezetten kifizetődővé teszik a nagy számítógépek, szerverek cseréjét az olcsóbb üzemeltetés, működtetés miatt.

 Hegedűs Gábor kifejtette: az idén a banki területen az első félévben nem volt üzlet, miközben a telekommunikációs cégek is inkább csak a költségek csökkentésére törekedtek a szolgáltatásaik javítása mellett. A gyártóipar az idén szinte teljesen beszüntette vásárlásait, s csak most év vége felé látszik némi elmozdulás ebben a szegmensben. Az átlagnál sokkal jobban visszaesett a lakossági piac, ám miközben a háztartások sok új gépet nem vásároltak, nőtt a kellékanyag-keresletük.

 Hegedűs Gábor szintén kifejtette, mivel a háztartások és a vállalkozások már egy-két éve halogatják informatikai beruházásaikat, előbb-utóbb vége lesz a szűk esztendőknek, mivel a régi berendezéseket már nagyon költséges lesz üzemeltetni, s ezért újat fognak vásárolni. A vezérigazgató elmondta: a termékcsoportok megoszlását tekintve Magyarországon ma már háromszor annyi notebook talál gazdára, mint asztali gép. A piacon az értékesítés 75 százalékát a noteszgépek teszik ki, míg a desktop PC-k már csak 25 százalékot érnek el. A HP eladásai ettől némileg eltérő képet mutatnak: 2009 során a vállalat eladásainak 60 százaléka volt notebook és 40 százaléka asztali gép. Az eltérés legfőbb oka, hogy a nagyvállalati és államigazgatási szegmensekben, ahol az értékesítésnek mintegy felét a HP mondhatja magáénak, még mindig jóval nagyobb kereslet mutatkozik az asztali eszközök, mint a mobil munkaállomások iránt.