A háromdimenziós képalkotás története jóval régebbre vezethető vissza mint gondolnánk. Bár a perspektíva a festészetben meglepően későn jelent meg, a fotózásban szinte azonnal jelentős érdeklődést mutattak a térhatás iránt. Ennek egyik legjobban elterjedt, ma már szinte ismeretlen módja sztereó fénykép volt, mely az emberi szem egymástól való távolságából adódó hatást használat ki, a dupla fotót egy kis dobozba nézve lehetett megtekinteni. Azután a mozgókép, majd a színes álló- és mozgóképek hódítása egy időre elvarázsolta az emberiséget. Gondoljunk csak arra, hogy sokan elájultak, amikor a fekete-fehér mozivásznon feléjük robogott egy vonat.

Mára azonban az eddigi varázs szűnni látszik, ráadásul a piac is átalakulóban van. A mozik területén a letöltések csökkentik a bevételeket, az eddig szinte teljesen egyeduralkodó televízió szárnyait pedig az új nemzedék letöltési szokásai vagdosták vissza, egyre több fiatal nem néz tévét. Ráadásul a legígéretesebb fizetőképes rétegről van szó, és a tévéknél ez és nem az abszolút nézettség számít. A 3D tehát mindkét piac számára éppen kapóra jön. Mind a mozik, mind a televíziók ettől várják az üzlet felpörgetését. Nagy kérdés azonban, hogy mennyire áll készen a technológia és mennyire vonzó valójában a 3D.

A műszaki megoldások terén az utóbbi időben jelentős előrelépés történt, olyannyira, hogy például a Sony már be is jelentette, idén teljes erővel megkezdi a 3D tévék árusítását, valamint a lekötötte a nyári dél-afrikai futball vb 3D-s közvetítési jogát. A mozikban is sokat fejlődött a helyzet, a nehézkes 3D szemüveg lassan már a múlté, és James Cameron vezetésével az Avatar című filmhez új technikát is kidolgoztak. A film egyértelmű siker, de a jelek szerint korántsem kimagaslóan, hiszen például az egyik legfontosabb európai mozipiacon, Nagy-Britanniában megelőzte az Alvin és a mókusok animációs film, ami az Avatar költségvetésének töredékéből készült. Mindenesetre a filmforgalmazók és a mozik már régóta fontolgatják a 3D eddigieknél lendületesebb terjesztését, és talán idén szánják el magukat, hiszen az Avatarral megvolt a főpróba.

Van azonban még egy terület, ahol a 3D megváltoztathatja a világról alkotott eddigi képünket, ez pedig nem más, mint az irányítás, a mutatóeszközök piaca. Talán nem véletlen, hogy a nagy cégek, köztük az Apple sorra jegyeztetik be az ilyen jellegű szabadalmaikat. A Wii mozgásérzékelőjének sikere sokakban nyomot hagyott, és az a kiegészítő is ebbe az irányba mutat. Az almás vállalat például egy szemüvegszerű eszközt védetett le, mely nem részletezett módon érzékeli és feldolgozza a felhasználó helyzetének valamint végtagjainak elmozdulását, célja pedig vélhetően az egér mint mutatóeszköz leváltása.