A céginformációs adatbázisok az üzletfejlesztés nélkülözhetetlen eszközei. A naprakészség, a tárolt adatok kereshetősége és elérhetősége a használhatóság kiindulópontjai, de emellett az elektronikus nyilvántartásnak biztosítania kell a tulajdonosi szerkezetek összefüggéseinek feltárását is, mindezt könnyen emészthetően, grafikusan is ábrázolva. A cégbirodalmak hálózati felépítményeinek kirajzolása, trösztrendszerű érintkezési pontjainak feltárása a vállalkozások üzleti kapcsolatainak fejlesztésére döntő hatással vannak. De ezt a nemzeti üzleti adattárat, konnekció-térképet ki használhatja, milyen feltételek mellett és milyen mélységig kutakodva a cégnyilvántartásban? Ezek a kérdések az interneten felkínált tartalmak ingyenességét, illetve fizetőssé menedzseltségét érintik, hasonlóan a médiatartalmak költségviselésének problémáihoz – írja Kiszl Péter, az ELTE BTK Informatikai és Könyvtártudományi Intézetének tanára a tanévet indító értekezésében.
 
Az „Üzleti információ, céginformáció és a könyvtárak” című tankönyv szerzője megállapítja: kétségkívül a leginkább kutatott téma nem más, mint egy adott személy érdekeltségeire való keresés. Többnyire ez az egyszerű kérdés merül fel: ki milyen vállalkozásnak tulajdonosa vagy képviselője, esetleg felügyelőbizottsági, igazgatósági tagja? Ezt az IRM Cégszolgálattól egyszerű magánemberként nem is kérhetjük, csak piaci szereplők kínálnak ilyen szűrési lehetőséget, bár a 1472/A/2003. számú adatvédelmi biztosi állásfoglalás ennek is szembemegy: „törvényi felhatalmazás vagy az érintett hozzájárulásának hiányában a csoportosított cégadatok kezelése (gyűjtése, nyilvánosságra hozatala) jogellenes.” 2010. azonban fekete év lehet az oknyomozóknak, követelésbehajtóknak, de a csoportosított céginformációt árusítóknak is, hiszen a 2009. évi CXXI. törvénnyel módosított 2006. évi V. törvény 10. §-a értelmében csak a közfeladatot ellátó szervek (pl. bíróság), illetve a jogos érdekeit bizonyító érintettek ismerhetik meg a cégjegyzékben szereplő természetes személyek lakóhely adatait. Így a Kovács Jánosok és Szabó Zoltánok megkülönböztetése igencsak megnehezedik. Persze, törvény ide vagy oda, a céginformáció-szolgáltatók internetes adattárai még ma is közlik a lakcímeket. És mi lesz a fiókokban tárolt, korábbi céginformációs CD-kel, DVD-kel? Továbbá hogyan fogják a cégbíróságokon a cégiratokba (pl. társasági szerződés) való betekintést biztosítani, mely minden magyar állampolgár alkotmányos joga?

Kiszl Péter szerint tehát lehet vitatkozni a szabad, ingyenes, és korlátozás nélküli adatforgalmazásról, de mindenképp a lényeghez tartozik és megkerülhetetlen a kérdés: a törvényi szabályozás elősegíti-e a nyilvánosság emberi és technikai feltételeinek megteremtését? „ A válaszunk most az, hogy a cégnyilvántartás esetében még sok tennivaló van a közreadók, a szabályozást végzők, és a felhasználók részéről egyaránt” - írja az oktató, hozzátéve: „az ELTE Informatikai és Könyvtártudományi Intézetében zajló kutatások igyekeznek feltárni a céginformációs adatbázisok gazdasági és társadalmi elfogadottságát, használatuk problémáit, a jövőbeni korrekciójuk lehetőségeit.”