A kék óriás mérnökei egy mindössze 1 atom vastagságú grafénréteget helyeztek el egy hagyományos szilíciumlapkán. A kutatóknak korábban maximálisan 26 GHz-et sikerült elérniük, mert bár a grafén elméletileg igen nagy teljesítményre képes, rendkívül érzékenyen reagál a környezetre, a többi alkatrésztől elszigetelő komponensek viszont jelentősen lelassították működését. Erre talált megoldást az IBM, ugyanis egy olyan vékony polimerréteggel sikerült elszigetelniük a grafénlapot a kapu fémelektródáitól, amely az eddigi megoldásoknál kevésbé zavaró.

Nagy előnye az IBM felfedezésének, hogy bebizonyította, a graféntechnológia jól ötvözhető a meglévő szilíciumalapú félvezetőipari eljárásokkal, ráadásul ily módon stabil és megbízható csipeket lehet előállítani. Fontos megjegyezni, hogy a grafén tulajdonságaiból fakadóan az ilyen lapkák nem alkalmasak a számítógépekben szükséges digitális jelfeldolgozásra, azaz a közeljövőben legalábbis nem fogják felváltani a szilíciumalapú CPU-kat. Annál jobban alkalmazhatóak lesznek viszont a tranzisztorok már most nagy teljesítményű analóg csipekben, amelyeket elsősorban jelfeldolgozásra és -erősítésre használnak. Ezekben manapság többnyire gallium-arzenid áramkörök találhatók.