A reprezentatív kutatás alapján évente kétszer kiadott jelentés adatfelvétele 2009 októberében és novemberében zajlott, összesen 1.500 háztartást megkérdezve személyes interjúk keretében a televíziózással, rádiózással és mobiltévézéssel kapcsolatos témákról.

 A közlemény emlékeztet arra, hogy a digitális átállás miatt 2011 végéig megszűnik az analóg földfelszíni televíziós vételi mód és helyébe a jobb kép- és hangminőséget, nagyobb választékot nyújtó digitális földfelszíni televíziózás lép. Mindez azt jelenti, hogy a jelenleg még a földfelszíni analóg adást nézőknek 2011 végéig valamelyik másik televíziózási módra kell áttérniük.

 Az NHH adatai szerint a lakosság legnagyobb része kábeles tv-adást néz: a mintegy 4 millió háztartásból 2,392 milliónál érhető el televízió így. Az egyedi műholdas és a szoba- vagy tetőantennás földfelszíni televíziózás elterjedtsége az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent, míg az előfizetéses műholdas és az IPTV-szolgáltatás részesedése tovább nőtt.

 A lakosság 1,4 százaléka nem tévézik, s már kevesebb, mint 6 százaléknyi az olyan háztartás, ahol egynél több platformon tévéznek. A platformok közül a földfelszíni digitális televíziózás, azaz a DVB-T vételi mód még nem éri el az 1 százalékot, ezért a kutatás statisztikai hibahatára miatt arra platformhasználati számot nem lehet adni.

 Az adatok szerint 820 ezer háztartásban elsődleges a szoba- vagy tetőantennás földfelszíni vételi mód. Ezek a háztartások a digitális átállás elsődleges érintettjei, hiszen ők a jelenlegi országos földfelszíni tévécsatornákat, köztük a közszolgálati m1-et csak ilyen módon érik el.

 A közlemény szerint az előfizetéses műholdas szolgáltatások sikere elsősorban a kisebb településen élőknek köszönhető: ezeken a területeken ugyanis a kábeltelevíziós ellátottság jelentősen elmarad a nagyvárosokétól. Esetükben 28 százalék volt e platform elterjedtsége a kábel és az IPTV 42 százalékával szemben, míg a fővárosban közel teljes a kábel és az IPTV dominanciája, eléri a 84 százalékot. Az előfizetéses műholdas tévé szerepe pedig szinte elhanyagolható, alig 6 százaléknyi.

 Szintén a kistelepüléseken a legjellemzőbb a földfelszíni televíziós vételi mód, 100-ból 30 háztartásban használják ezt a technológiát: 2005-ben még 52-ben tették ugyanezt.

 Az NHH adatai szerint a digitális televíziózás részaránya folyamatosan emelkedik a televízió-vételi módok körében, 2009 végén már háztartások egynegyede, 26 százaléka használt digitális platformot.

 Az analóg sugárzás 2011 végén történő leállásáról 4,6 millióan tudnak, azaz a lakosság 56 százaléka, míg 3,4 millióan hallottak arról - ez a lakosság 42 százaléka -, hogy az ország egyes területein már jelenleg is fogható a digitális adás.

 A felmérés szerint a digitális átállás megítélése javult, a korábbi 44 százalékkal szemben tavaly ősszel már a lakosság 49 százaléka ítélte meg pozitív módon a folyamatot. Sok volt a semleges vélemény is, míg negatívnak csak minden tizedik ember értékelte az átállást.

 Nem meglepő módon az átállás elsődleges érintettjei, a jelenleg televíziót analóg földfelszíni módon, szoba- vagy tetőantennával nézők, akikre mindez konkrét feladatot ró, kevésbé ítélik meg pozitívan a jelenséget.

 A közlemény szerint a fontos felhívni arra a figyelmet, hogy már minden második felnőtt, a lakosság 52 százaléka tisztában van azzal, hogy a régi készülékekhez dekóder kell a digitális földfelszíni adás vételéhez, azonban a dekóder nélküli vételre alkalmas televíziókészülékeket a felnőtt lakosság fele, míg az elsődlegesen érintettek háromnegyede nem tudja, miről lehet felismerni. Minden harmadik felnőtt tévesen úgy gondolja, hogy az átállás miatt a jövőben fizetni kell a jelenleg ingyenesen elérhető csatornákért.

 A kutatás megállapította azt is, hogy az ország felnőtt lakosságának 82 százaléka, 6,715 millió fő szokott rádiót hallgatni. Közülük csak minden tizedik, 620 ezer ember hallgat interneten rádiót - 69 százalékuk ugyanazokat, mint a földi sugárzás során, és csak 14 százalékuk szakad el ebben a tekintetben a hazaitól és választ külföldi adókat. A digitális rádiózásról alig több mint minden hatodik ember hallott, számuk stagnált az elmúlt időszakban.

 A legfiatalabb tévés platformról, a mobiltévéről a felnőtt lakosság közel fele, egész pontosan 46 százaléka hallott már, azonban mindössze 95 ezren valószínűsítik, hogy elő is fizetnének rá.

 A mobiltévé használat iránt nyitottak körében közel kiegyenlített az arány a hagyományos televíziózással megegyező lineáris, azaz "azt nézem, amit épp adnak" típusú és az internetes használathoz hasonlító nem lineáris, azaz "akkor nézem, amikor ráérek" típusú szolgáltatást preferálók között.