Frischmann Gábor, a Híf elnöke sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a törvény tervezetén jelenleg is több szakértői csoport dolgozik. Így például tisztázzák az árszabályozással, az univerzális szolgáltatással, a Híf jogállásával és eljárási lehetőségeivel, valamint a versennyel és a távközlési összekapcsolási díjakkal kapcsolatos kérdéseket.

A sajtótájékoztatón szó esett arról, hogy az európai uniós direktívával összhangban Magyarországon is dolgoznak a szakértők például az elektronikus kereskedelem biztonsági szempontjából kulcsfontosságú elektronikus aláírást szabályozó törvényen. Ha minden a terveknek megfelelően alakul, akkor az ezzel kapcsolatos tervezet májusban a kormány elé kerül, a második fél évben pedig a parlament is tárgyalhatja, s jó esetben január 1-jétől már hatályba is léphet a jogszabálygyűjtemény.

Kérdésekre válaszolva Frischmann Gábor elmondta, hogy az egységes hírközlési törvény várhatóan csak a jövő év közepén lép életbe. A törvény hatályba lépéséhez ugyanis ki kell adni a lényegi végrehajtási rendeleteket is, s a piaci szereplők számára biztosítani kell egy féléves felkészülési időt.

Az eseményen Vácziné Takács Zita, a Híf gazdasági elnökhelyettese elmondta: a felügyelet az elmúlt évben 7,4 milliárd forint saját bevételre tett szert, s március végén 503-an dolgoztak a szervezetnél. Elmondta azt is, hogy kísérletképpen a GSM mobilszolgáltatókkal egyeztetett módszer szerint havonta közzéteszik, hogy melyik társaság mekkora piaci részesedéssel rendelkezik. A sorrendet a szolgáltatók által a Hífhez eljuttatott aktív SIM-kártyák száma alapján, illetve a beszédpercadatok alapján alakítja ki a felügyelet.