Hiller István oktatási és kulturális miniszter töltötte fel az eddig digitalizált dokumentumok utolsó nagy tömegét Magyar Országos Levéltárban hétfőn. A miniszter "a magyar kultúra és tudomány ünnepének" nevezte az adatbázis létrejöttét.

A www.mol.arcanum.hu-ról Hiller István elmondta: a projektet nemcsak Magyarország, hanem európai méretekben is kiemelkedő szakmai munka előzte meg. "Messze túllép az eredmény egy szakma, egy tudomány határán" - tette hozzá a miniszter, ugyanakkor emlékeztetett: a technika fejlődése nem írhatja felül a klasszikus tudást, az "olvasás művészetének" ismerete nélkül a 108 ezer 372 dokumentum csak egy "interneten megjeleníthető kép" marad.

A miniszter méltatta a levéltár szakmai vezetését, kiemelve a leköszönt főigazgató, Gecsényi Lajos munkáját, aki "akarta és támogatta" a kor színvonalához méltó fejlesztést. Hiller István szerint az adatbázis létrejötte példaértékű lehet a más korok kutatóinak is.

A Magyar Országos Levéltár három év alatt digitalizálta középkori okleveleit. A munka a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával kezdődött; a szervezet négy részletben összesen 41 millió forinttal támogatta a fejlesztést, a befejezéshez azonban az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a miniszter támogatására is szükség volt.

Mint Rácz György főosztályvezető, a projekt szervezője kiemelte: a levéltár a saját anyagai mellett más, középkori iratokat őrző intézmények dokumentumainak digitalizálásában is szerepet vállalt. Jelenleg a Heves, a Győr-Moson-Sopron, a Vas, a Veszprém és Zala Megyei Levéltár, a győri Egyházmegyei Levéltár, a Veszprémi Érseki Levéltár és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum csatlakozott a vállalkozáshoz, de mint a főosztályvezető elmondta, még az idén további 20-30 intézmény - köztük határon túli levéltárak - közreműködésére számítanak.

Kiemelte: a 12 ezer dokumentummal bővült oklevélgyűjtemény nemcsak a középkori Magyarország, hanem a környező országok történelméhez is fontos adatokat nyújt. A honlapot ismertetve kifejtette: az a hagyományos adattartalom és az oklevelek képi megjelenése mellett a fellelhető regesztákat (tartalmi kivonatokat) is hozzáférhetővé teszi. Mint mondta, a szkennelésben a dokumentumok hátlapját vagy akár az üresen maradt oldalakat sem hagyták ki, mert a történészek számára azok is fontos információt hordozhatnak.

Rácz György ugyanakkor úgy vélte: az, hogy akár egy "álmatlan éjszaka, otthonról" is tanulmányozhatják a kutatók az okleveleket, csak részben tehermentesíti a levéltárosokat. Szerinte számos feladat vár még a szakmára, itt többek között a különféle adatbázisok összekapcsolását, tartalmi kivonatok, átiratok készítését említette. Rácz György szerint az adatbázis létrejötte a levéltárosi szakma szemléletváltását is jelzi, amely már nemcsak a források megőrzésére, hanem azok mindenki által való hozzáférésére is figyelmet fordít.