Mader Béla, a MEK Egyesület elnöke kiemelte: a papírkönyvek internet, és más technikai újítások miatti háttérbe szorulása mellett az írott - akár online - szöveget általában is egyre inkább háttérbe szorítják a képi és hanganyagok. Mint mondta, ezért is fontos a szövegeket megőrző és ingyenesen hozzáférhetővé tevő MEK szerepe.

 Moldován István, a MEK Egyesület ügyvezető elnöke címszavakban felidézte az elektronikus könyvtár történetét. Kitért többek között a kísérleti szolgáltatás 1995 augusztus végi elindítására, az egyesület 1999 novemberi megalakulására, a jelenleg is működő 2.0-ás új változat bevezetésére, az első hangzó dokumentum 2003 végi feltöltésére, a két különgyűjtemény, az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis (EPA) 2004 tavaszi és a Digitális Képarchívum (DKA) 2007 novemberi útnak indítására, valamint a nyolcezredik dokumentum állományba vételére idén márciusban.

 A MEK rendszerében 2005 eleje óta a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével közösen kidolgozott hangoskönyvtár is elérhető. A könyvtár ma már négy határon túli - egy-egy erdélyi, szlovákiai, vajdasági és kárpátaljai - szerverrel rendelkezik.

 Az e-könyvtár állománya 2004 óta évente mintegy ezer címmel bővül, a látogatók száma 2007-ig folyamatosan emelkedett, ettől kezdve évi 14-16 millió között stabilizálódott. Az EPA látogatóinak száma 2009-ben 3,2 millió volt, a DKA szolgáltatását pedig 43 ezren vették igénybe.

 A MEK Egyesület ügyvezető elnöke arra is kitért, hogy az elektronikus könyvtár gyűjteményének egy része hozzáférhető a 2008 novemberében indult európai digitális könyvtár, az Europeana hálózatán keresztül is.

 Horváth Iván irodalomtörténész, az ELTE egyetemi tanára többek között arról beszélt, hogy napjainkra nyilvánvalóvá vált: az internet információk továbbítására, cseréjére és nem tárolására való, ezért nélkülözhetetlen a MEK és a hozzá hasonló elektronikus könyvtárak feladata.