A tervezetben ezeken kívül az is szerepel, hogy az Unió polgárainak mintegy fele 2015-re online intézze hivatalos ügyeit és vásárlásai egy részét. A stratégiát Neelie Kroes, a digitális ügyek frissen kinevezett európai biztosa dolgozta ki és ismertette a nyilvánosság előtt. A végrehajtáshoz mintegy 30 új törvényt kell majd elfogadnia az Európai Parlamentnek, amelynek képviselői azonban remélhetőleg pozitívan állnak a kérdéshez, legalábbis ezt látszik alátámasztani az új uniós távközlési törvény tavaly novemberi elfogadása. Ami a tagállamokat illeti, nekik 2020-ig meg kell duplázniuk az ágazati kutatás-fejlesztésre költött összegeket – ez jelenleg összesen 11 milliárd euró évente.

Neelie Kroes az új terv indoklásaként kiemelte, hogy az Európai Unió jelentős lemaradásban van a szélessávú internet terén az éllovas régiókhoz képest. Az EU eddig mintegy 40 százalékkal kevesebbet költött a technológiára, mint például az Egyesült Államok, és akkor még nem említettük Japánt vagy Dél-Koreát. Az uniós polgárok egyharmada még sohasem internetezett, igazán nagysebességű, száloptikás szélessávú internetes kapcsolat pedig mindössze a háztartások (valamint cégek, hivatalok) 1 százalékában van.