A Forma-1-es futamok nézettsége egy-egy verseny alkalmával megközelíti a 400 millió főt, a versenyt 201 országban közvetítik, így nem is csoda, hogy immár hosszú évek óta kedvelt célpontja a hirdetőknek. Ám hordozó felületként csak azok az istállók igazán vonzóak, amelyekre a közvetítések során legtöbbször irányul a kamera - s így a nézők, a célközönség figyelme.
Évente 3500 módosítás
A sikerhez - a megfelelő képességekkel rendelkező pilótán túl - a csúcstechnika teremti meg az alapot. A Forma-1 a kezdetektől fogva egyike volt a legjelentősebb technikai sportoknak, amelynek szereplői az idők folyamán más területek vívmányait, így többek között az űrkutatás, no és persze az informatika eredményeit is megpróbálták átültetni az autóversenyzés világába. Mégpedig nem is akármilyen eredményekkel. A McLaren például 1987 óta használ Sun Ultra munkaállomásokat a karosszéria, illetve az autó egyéb részeinek tervezéséhez. Mint mondják, a választás azért esett a Sun Microsystemsre, mert a világelső konstruktőrnek világelső hardver- és szoftverplatformra volt szüksége. Az autók digitális segítséggel történő elkészítése természetesen nem csak a tervezés, de a tesztelés során is igen hasznos segítségnek bizonyult.
Egy egészen elképesztő adat szerint tavaly például 3500 kisebb-nagyobb módosítást hajtottak végre a McLaren mérnökei, s mindezt képtelenek lettek volna véghezvinni informatikai eszközök segítsége nélkül.
Távdiagnózis
Míg néhány éve szenzációszámba ment, hogy az autóra szerelt mini kameráknak köszönhetően a pilóta szemszögéből is nyomon követhettük a versenyt, ma már szinte természetesnek vehető, hogy tudjuk, Mika Hakkinen szíve a startot megelőző pillanatokban 180-at üt percenként.
Az autó és az istálló között kiépített vezeték nélküli kapcsolatnak köszönhetően persze nemcsak a pilóta egészségi állapotáról, de egyéb - a verseny szempontjából igen fontos - jellemzőkről is tudomást szerezhetnek a McLaren mérnökei, szerelői. Az idei szezon során debütáló új autó, az MP4-15-ös közel 150 érzékelőt tartalmaz. Ezek némelyike másodpercenként százszor végzi el a mérést, s juttatja el annak eredményét a boxba, ahol hét Sun UltraSPARC-ból álló hálózaton lehet nyomon követni a különböző paraméterek alakulását.
Hőmérséklet, nyomás, sebesség, légáramlás, kerékállapot - mindez csak néhány adat azok közül, amelyek a verseny során valós időben állnak a mérnökök és szerelők rendelkezésére. A folyamatosan érkező információk közvetlenül a Sun szervereire kerülnek, ahol megkezdődik az adatfeldolgozás. Egy-egy jól behatárolható adatcsoport kiértékelését Java-programok végzik (az aerodinamikai teljesítmény növelését célzó karosszériamódosításokat például szintén egy Java-applikáció kimenete alapján hajtották végre sikeresen).
Ugyan mindezt más programnyelvek segítségével is képesek lettek volna elvégezni, de a Java által kínált flexibilis és megbízható környezet egyértelművé tette a fejlesztések tárgyát és irányát. Persze a szezon elején azért akadtak gondok, mivel azonban olyan technológiáról van szó, amelyet eddig még egyetlen más istállónál sem használnak, érthetőek a kezdetkor jelentkező gyermekbetegségek.
Virtuális McLaren
Bevételnövelés, a név védelme és globalizáció. E három tényezőt említik a McLarennél annak magyarázataként, hogy miért nyitott a cég virtuális áruházat az interneten. A többnyire McLaren-ereklyéket - ruházati cikkeket, autómodelleket, italokat és McLaren névvel ellátott irodai szereket - forgalmazó online shop ugyancsak Sun-platformra épül, s annak létrehozását, illetve felügyeletét szintén az IT-megoldásairól jól ismert cég végzi. A website külön érdekessége egy Java alapú interaktív játék, amelynek köszönhetően bárki belekóstolhat a száguldás virtuális örömeibe.