Távtanulás a gyakorlatban

Wesselényi Andrea, 1999. augusztus 16. 17:28
Amikor a Netstart tanfolyamra jelentkeztem, nem igazán tudtam, mit is várjak el. Őszintén szólva nem számítottam arra, hogy ingyenesen ilyen színvonalas, jól szervezett és sok érdekes, új ismeretet közvetítő szolgáltatásban lesz részem.

A kellemes meglepetésért saját és közel 8000 tanfolyamtársam nevében őszintén köszönöm a projekt fő szervezőjének, Forray Brigittának és Benő Attilának, hogy átadta tudását, és hasznos, kellemes perceket szerzett nekünk, táv-tanulóknak.

A tanfolyamon a tanulók egyedi munkatempóban vehettek részt, a következő leckére mindenki saját időbeosztása szerint tért rá, én most közeledem a befejezéshez. Hamar sikerült megszeretnem az ismeretszerzés számomra új módját, mert a távoktatás rendszere nálam kitűnően bevált és működött. Ez a tanfolyam megérttette velem a távtanulás minden előnyét. Jelenlegi időbeosztásomba ugyanis sehogyan sem tudnám beilleszteni azt, hogy rendszeresen elutazgassak egy hagyományos oktatás helyszínére. Ha mégis beiratkoznék valahova, szinte előre látom, hogyan maradnék el néhány alkalommal, hol betegség, hol egy másik, hirtelen fontosabbnak tűnő elfoglaltság miatt, vagy esetleg csak "most épp nincs rá hangulatom" kifogással. Ezzel szemben így, itthon, a saját kuckómban, a magam időbeosztásában tanulva kényelmesen elsajátíthatom mindazt, amit a tanfolyam anyaga felölel. Akkor veszem kezembe a soron következő leckét, amikor éppen van egy nyugodt, fogadóképes félórám, hogy átolvassam, esetleg a gyakorlatban is kipróbáljam az adott témával kapcsolatos tudnivalókat, trükköket, fogásokat. Nagyon tetszik a tanfolyam menete: az egyes leckéktől a megmérető teszteken át a "jutalmazásig".

A Netstart tanfolyam a következőképpen zajlik:

Az oktatók 18 leckére bontották az Internettel kapcsolatos ismereteket, a kez-dőknek való első leckéktől (webes keresések, e-mail tudnivalók, levelezési listák, Usenet, Netikett, IRC stb.) fokozatosan egyre nehezebb (vagy az átlagos internetező számára kevéssé mélyen ismert) témakörök felé haladnak (ftp, gopher, telnet, MUD, multimédia, cookie-k stb.). Az egy-egy témát felölelő anyagok terjedelme nem haladja meg az 5–10 oldalt, ez pedig éppen annyi, amennyit egy dolgos nap után (vagy előtt), esetleg a déli szieszta idején bárki meg tud emészteni, egy-két elolvasással el tud mélyíteni, még ha egyik-másik téma kicsit száraznak is tűnik. Hozzá kell tenni: még a kevésbé érdekes témákat is olyan tálalásban kapjuk, hogy soha nem éreztem a hajdani kémiaórákra emlékeztető nyögve tanulás kényszerét. A tananyag szövege mindvégig az Interneten szokásos laza, tegeződő stílusban íródott, a szerzők nem takarékoskodtak az emotikonokkal, ezért néha úgy éreztem, mintha éppen velem szemben ülne, és lelkesen hadonászva magyarázna az oktató. A tárgyszerű tudnivalót mindig tarkítja néhány személyes megjegyzés, élmény, sőt a leckék végén elmaradhatatlanul ott szerepel az "Illúziórombolás" című bekezdés is. Ebben helyet kapnak a tárgyalt téma árnyoldalai, az Internet kevésbé kívánatos vagy elkedvetlenítő jelenségei, nehogy ne érezze valaki teljesnek a képet.

A leckék házhoz jönnek, azaz az előző témához kapcsolódó teszt sikeres kitöltése utáni napon egyenesen a postaládámba pottyannak. Mivel a tananyag csak szöveges információt tartalmaz, ezért ezek letöltési ideje minimális. A tanulást természetesen offline lehet folytatni, és csak az éppen soron következő teszt kitöltéséhez kell újra felkapcsolódni a hálózatra.

A tesztek többnyire tapintatosan rövidek és frappánsak, azaz nem növelik jelentősen a telefonszámlát, ha valaki alaposan megtanulta a leckét. Kivétel az utolsó, 18. teszt, amiről a már végzett tanulók legendákat mesélnek. Ez már egy összetettebb feladatsor, és igazi megmérettetést jelent azok számára, akik elégedetten szeretnék kézhez kapni a tanfolyam sikeres elvégzését bizonyító oklevelet.

Kedves ötletnek tartom, hogy a helyesen kitöltött tesztek után minden alkalommal – úgymond "jutalmul" – egy kis csemegét kapunk, ami a témához kapcsolódó háttérinformációkat, hasznos web-címeket vagy egy kis humort tartalmaz, így színezve a tanultakat.

A tanfolyam résztvevői ugyan a valós életben nem találkoznak (bár egy találkozó ötlete már felmerült), de nincsenek egymástól elszigetelve, folyamatosan kommunikálhatnak, erre a szervezők egy saját levelezőlistát, valamint egy IRC csatornát hoztak létre. Ezek elsődleges célja, hogy a tanulók segítséget kérjenek és adjanak, megbeszéljék problémáikat, és hogy jól érezzék magukat. Egy ideig magam is követtem a Netstart levelezőlista sorsát, amíg győztem energiával az egyre duzzadó kérdezz-felelek sorokat olvasni. Jókat mosolyogtam, ahogy a "levlista" sorban átment a szokásos listabetegségeken, hibátlanul modellezve az "éles" internetes listák jellemző életét. Voltak kérdések, melyek nap mint nap ismétlődtek az új bekapcsolódóknak köszönhetően; tucatszámra jöttek az állítólagos e-mail vírusveszélyre figyelmeztető levelek, végtelen vita indult az ékezetek használatáról, megint mások otromba megjegyzésekkel próbálták összezúzni a kialakuló közösségi hangulatot. Egyre lángolóbb viták után

a szervezők úgy döntöttek, moderálttá teszik a listát. A moderáltság azóta újra megszűnt, bár egyes nem kívánatos témákat a szervezők azóta kiszűrnek, ügyesen megelőzve az időrabló lángolásokat.

Még egy érdekesség: a honlappal rendelkező Netstart-résztvevőkről egy web-tabló is készült (illetve készül, hiszen folyamatosan bővül), amelyről kiindulva végiglátogathatjuk tanfolyamtársaink virtuális birodalmát!