A NAND flash memória tárolókat már régóta ismerjük, hiszen az USB memóriakulcsok, SD és CF kártyák ezen az elven működnek. A nagytömegű adattárolásra azóta használhatjuk őket, mióta gyártási költségük rohamosan csökkenni kezdett. Ha egy HDD-ben kicseréljük a mozgó alkatrészeket, a fejeket és a lemezeket memóriachipekre, akkor kapjuk az SSD-t. A mozgó alkatrészek eltávolításával sok problémát is kidobtunk az ablakon. A memóriák összehasonlíthatatlanul gyorsabbak, hiszen nincs írási vagy olvasási késleltetés, így gyorsítótárra sincs szükség. A merevlemezeken az adatok elérése függ attól, hogy melyik sávban vannak és mennyire van egy file szétszórva a lemez felületén, azaz a fejnek mennyit kell ide-oda ugrálni, míg összegyűjti őket. Az SSD minden egyes memória cellája ugyanannyi, azaz szinte 0 idő alatt elérhető és kiolvasható. Ezáltal a degfregmentálás, az adatok töredezettség mentesítése is a múlté lett.

Az kétféle adattárolási, törlési és írási algoritmusai nagyban eltérnek egymástól, ezért, ha az operációs rendszer ugyanúgy kezeli a két meghajtót, akkor nem tudjuk az SSD teljes erejét kihasználni és élettartama sem lesz az igazi. A Kingston második generációs V+ tárolói már megbirkóznak ezzel a kihívással és a Microsoft Windows 7 operációs rendszer új TRIM parancsával együttműködve feloldják ez a problémát is. Az első hűha pedig akkor van, amikor a rendszer bootolása másodpercekre esik vissza. A winchester melegszik és nagy terhelés mellett nem is akárhogyan. Az SSD nem ilyen izzadós fajta, jól bírja a meleget és a hideget is, széles hőmérséklettartományban is működőképes marad, ami a HDD-ről nem mondható el. Ráadásul a rendszer hőtermeléséhez sem járul hozzá oly mértékben, mint az a nagypapa korú társa teszi.
 
Számos helyzetben jól jön, ha a háttértároló nem dobja be a törölközőt akkor sem, ha rázkódás vagy ütés éri. A noteszgépeknél pedig sokszor előfordul, hogy vonaton, repülőn vagy autóban használjuk őket, működés közben arrébb rakjuk, felemeljük és visszatesszük őket. Az új merevlemezek jól bírják ezeket a megpróbáltatásokat, de nem szeretik, az SSD-nek pedig mindegy. A mozgó alkatrészek hiánya az energiafogyasztásban is jelentkezik. Egy winchestert összehasonlítva egyetlen flash tárolóval, a memóriatároló energia megtakarítása nem olyan látványos, mintha az sok-sok egységre vetítenénk ki. A környezetünk megóvása érdekében viszont igenis számottevő, hogy az egyes PC-kben mennyi energiát fordítunk fűtésre. A HTPC-k és laptopok esetében pedig kimondottan számít, hogy mekkora étvágya van a háttértárolónknak. Ami nem mozog, az zajt sem csap. Talán nem is kell részletezni, hogyha egy PC csendben van, az milyen jó. Az SSD zajtalanul teszi a dolgát akár nappal, akár éjszaka. Összefoglalva, az új technológia gyors, zajtalan, jobban tűri a környezeti hatásokat és kevesebbet fogyaszt. Két kérdés marad csupán a megbízhatóság és az ár.

Az első SSD-khez képest már sokat fejlődött ez az új technológia is, a belső adatszervezés és a Win 7 barátságos bánásmódja révén az egyes memóriacellák egyenletes terhelést kapnak, így élettartamuk jelentősen megnövekedett, vetekszik egy HDD élettartamával. Ha egy autóba egy erős motort teszünk és telepakoljuk extrákkal, akkor a sok-sok jóért borsos árat is kell fizetnünk, mégis rajongunk egy Ferrariért vagy egy Porsche-ért. Az innováció, a sok előny, amit az SSD nyújt számos területen már most megtérülő befektetés és ahogy a piac növekszik, lassan a mainstream kategóriákban is komoly alternatíva lesz a HDD számára. Mi a különbség az egyes termékvonalak között? A Kingston E sorozat a vállalati szegmens számára készült, gyors, megbízható alternatíva a szerverekbe és SAS tárolókba adatok és programok tárolására. Az M sorozat notebookok és asztali PC-k számára készült, ha  gyorsaságra vagy a rázkódásbiztos működésre van szükségünk. A V+ sorozat a sportautó kategória, nagy teljesítménnyel és jelentős kapacitással.