Jakob Nielsen amerikai nethasználati kutató több tanulmányában vizsgálta a weboldalak olvasásának felhasználói szokásait. Ő és csoportja állapította meg először, hogy az elektronikus szövegeket másképp veszik birtokukba az olvasók, mint a hagyományos lapoldalakat.
Nielsen nevéhez fűződik a nagy „F” axioma: hőtérképes vizsgálattal megállapította, hogy az olvasók nem tradicionális módon, sorról sorra haladnak a webdokumentumokban, hanem a nagy F betűhöz hasonló szerkezetben. A marketingesek ezt az oldalak szerkesztésénél figyelembe is veszik. Megkísérelte egyébként Nielsen az olvasási sebesség képletének felállítását is.
A kutató július elején tette közzé honlapján legújabb kísérletét. Megállapításai – tekintettel a jelenleg felfutásban és kíméletlen versenyben lévő e-könyvolvasó gyártásra – rövid idő alatt a teljes informatikai szaksajtón átfutott, hatalmas vitát váltva ki. A kommentek nem nélkülözték az érzelmi és erősen személyes jellegű attitűdöket.
Nielsen egyszerű kérdést tett fel. Melyik szöveget olvasnák gyorsabban a kiválasztott kísérleti alanyok: a legnépszerűbbek közé sorolt e-readereken, azaz az iPad-on, a Kindle2-n vagy az asztali gépen prezentáltakat, vagy a hagyományos nyomtatott könyvet?
A tesztben részt vevők mindannyian rendszeres olvasók, és ismerték az e-könyvek metodikáját is. Az előzetesen kiválasztott harmincnégy személyből végül huszonnégy résztvevő adatait vették figyelembe. Lényeges, hogy lineáris szöveget alkalmaztak, tehát nem webes html dokumentumot. Egy rövid Hemingway-novellát választottak ki, ezt olvasták el a kísérleti alanyok különböző szövegmódozatokban.
Az eredmény a következő: az iPad-on 6,2 százalékkal, a Kindle2-n 10,7 százalékkal lassabban olvastak a teszt közreműködői a hagyományos könyvhöz viszonyítva. A szerzők sietve megállapították, hogy a két e-könyvolvasó közötti felhasználói sebességkülönbség a gyakorlatban nagyon kicsi, tehát ebből semmilyen érték-összehasonlítás nem vezethető le.
A kutatók feltették azt a kérdést is: melyik formátum volt a legkényelmesebben használható? Az e-readerek és a könyv nagyjából ugyanazt a magas pontszámot kapta. Ez természetesen szép eredmény az e-könyv szempontjából. Amit viszont kategorikusan elutasítottak a résztvevők, az az asztali gép volt. Úgy jellemezték a helyzetet, hogy ezen az eszközön olvasni olyan, mintha munkát végeznének. Szinte gyűlölték a monitoron sorjázó szöveget. A legtöbb felhasználó hozzátette: a nyomtatott könyv olvasása pihentetőbb, szórakoztatóbb (relaxálóbb) volt.
A szerzők végül levonják a következtetést: az elektronikus olvasás jövője az e-readerek további felhasználói elfogadottságán múlik. Talán a további kijelző-tökéletesítések még magasabb olvasói elégedettséget hozhatnak. A szakírók a kísérlet módszerét és eredményeit erősen vitatják. Véleményük szerint a minta túl kicsi következtetések levonására. Fontos lenne tudni, milyen műveltségi szinttel rendelkeztek a vizsgálat alanyai, illetve, hogy milyen korosztályhoz tartoztak, hiszen ez döntő lehet más kutatások szerint. A tudományos megközelítést félretéve a kommentelők vehemensen érvelnek az általuk favorizált olvasási technikák mellett.