A tengerentúlon már jó néhány éve nem számít büntetendőnek a szolgáltatóhoz kötött mobiltelefonok kártyafüggetlenítése, most pedig úgy határoztak az illetékesek, hogy a zárt platformos okostelefonok feltörése sem bűncselekmény.
A sajátos amerikai rendszerben a Kongresszusi Könyvtár vezető könyvtárosa hivatott háromévente kihirdetni, hogy mely cselekmények mentesek a szerzői jogi törvények megsértésének büntetőjogi következményei alól. Nos, idén James H. Billington hat ilyen csoportot nevezett meg, amelyek közül kétségtelenül a legizgalmasabb, és a jövőben valószínűleg a legvitatottabbnak számító rész a mobiltelefonokon futtatható szoftveralkalmazásokra vonatkozik. Eszerint a felhasználó nem sérti meg a szerzői jogi törvényeket akkor, ha azért töri föl az adott operációs rendszer védelmét, hogy az általa legálisan megszerzett alkalmazásokat futtatni tudja készülékén. Márpedig az Apple, a Microsoft, illetve egyes mobilszolgáltatók az Android esetében is korlátozni igyekeznek a külsős alkalmazások futtathatóságát a rendszereikkel működő mobilokon, ami nem véletlen, hiszen komoly bevételt jelent számukra az online alkalmazásboltjaikban forgalmazott szoftverek értékesítése.
A határozat nem jelenti azt, hogy ezeknek a cégeknek meg kell nyitniuk platformjaikat az ezért nem fizető külsős alkalmazások előtt, azonban ha egy felhasználó feltöri a készülékét és feltölt rá ilyeneket, azzal nem sérti a szerzői jogi törvényeket, azaz nem is perelhető. A fenti határozaton kívül szintén jelentős horderejű döntések, hogy a szerzői jog által védett tartalmak – DVD filmek, hangoskönyvek – kimásolt részletei ezentúl legálisan felhasználhatók oktatási célokra, dokumentumfilmekhez, vagy egyéb non-profit célokra. Ezen kívül a játékprogramokat is szabadon lehet másolni a tengerentúlon, abban az esetben, ha biztonsági réseket találnak bennük, amiket a felhasználó ki szeretne javítani.