A "City of Ruins" („Romváros”) című filmet archív filmfelvételek, fényképek, festmények, rajzok, illetve szöveges dokumentumok alapján állították össze, összesen 7500 képkockát létrehozva. Minden egyes 3D képkocka elemeiből történő összerakása 2 órájába telt a munkát végző mintegy 100 számítógépnek, így a munkának csak ez a része 2 hónapot vett igénybe. A speciális szemüveggel nézhető 3D filmhez hasonlót eddig a hollywoodi stúdiók sem csináltak, mivel nem készült még olyan felvétel, amelyben egy teljes várost egyetlen képsorban, a maga összes részletével együtt, térhatásban bemutatnának. Michal Gryn, a Platige Image stúdió vezetője a Reutersnek elmondta, hogy először a mai Varsót vették filmre helikopterről, majd minden egyes épület és út képét lecserélték azokéra a romokéra, amelyek az archív anyagok alapján ott voltak 1945 elején.

Az 1944. augusztus 1-jén kitört Varsói felkelés 63 napig tartott. A németek bosszúból porig romolták a lengyel fővárost, a pusztítás után az 1,3 millió lakosból mindössze 1000-en maradtak a romok közt és gyakorlatilag az összes épület elpusztult. A lengyelek 1945 után szó szerint a semmiből építették újjá a történelmi belvárost, köré pedig egy modern, „szocreál” Varsót emeltek. Gryn kihangsúlyozta, hogy a múzeumba látogató sok külföldi azt hiszi, hogy a „Zongorista” című film záró képsora, amely szintén a háborúban lerombolt Varsót mutatja, csupán allegória, holott a valóságot ábrázolja. A most elkészült 3D film szerinte minden más archív anyagnál szemléletesebben mutatja meg a pusztítás mértékét. A videó-előzetes a http://www.youtube.com/watch?v=WaL6WYwzQFs&feature címen megtekinthető.

Hasonló felvételt talán lehetne az 1945-ös Budapestről is készíteni, hiszen rengeteg fénykép készült róla az ostrom után. Itthon is viszonylag kevesen tudják, hogy Budapest ostroma a II. Világháború leghosszabb, több mint 50 napig tartó város-csatája volt, a szovjeteknek legalább kétszer annyi időt vett igénybe, mint Berlin elfoglalása. 1944. december 30. és 1945. február 13. között a harcok során és közben több százezer katona halt és sebesült meg mindkét oldalon, a civil veszteségeket pedig legalább 25 ezer halottra és 50 ezer sebesültre becsülik. Eközben elpusztult a főváros mintegy 40 ezer épületének 27 százaléka, illetve több mint 32 ezer lakás megsemmisült vagy lakhatatlanná vált.