1995. augusztus 16-án lépett a porondra egy Spyglass nevű cégtől lízingelt Mosaic nevű böngésző új verziója, melynek a Microsoft az Internet Explorer nevet választotta. A program lett a korai idők meghatározó böngészője, és olyan vetélytársakat hagyott maga mögött, illetve élt túl, mint például a Netscape. Mióta az IE 3.0 már a Windows rendszerekbe építve érkezik, a piacrészesedé jelentősen megnőtt, illetve egészen az utóbbi időkig, hiszen mind a Firefox, mind a még újabb versenyző, a Google Chrome-ja is az Explorer babérjaira tör. Már a Net Applications piackutató májusi adatai szerint is akkor először 60 százalék alá esett vissza a Microsoft Internet Explorer részesedése a nemzetközi böngészőpiacon. Abban a szakértők többsége egyetért, hogy az IE lassú de folyamatos háttérbe szorulásában a legfontosabb szerepet a biztonsági problémák, illetve az újdonságokat kínáló és most már közismert alternatívák megjelenése játszották. A Firefox megjelenése óta folyamatosan növeli piaci részesedését és mostanra sikerült átlépnie a 25 százalékos határt.

Nagy kérdés tehát, mit hoz az azóta Európában már riválisaival együtt a Windowshoz külön telepíthető Explorer számára a jövő. A nagy dobásnak vélhetően az IE9-et szánja a Microsoft melynek próbaverziója heteken belül, szeptember 15-én érkezik HTML5, a CSS3, a DOM és SVG támogatással. Egyetlen dolog rontja ezt az ígéretes képet, a cég szerint a még mindig legnépszerűbb XP-n nem fog futni az IE9, márpedig egy Magyarországra vonatkozó felmérés szerint egy hónapja  a Windows 7 részesedése 15,53, a Vistáé 6,64 százalék volt a Windows XP a PC-k 75,96 százalékán futott.