Szóval nem mindegy, hogy SD, microSD, CF vagy, mondjuk, MS. Ezt már egy kezdő felhasználó is megtanulta. Az első nehézség az SD és SDHC közötti különbség lesz, még mindig gyakran választunk rosszul. Érdemes megnézni a készülékünk leírását, mert általános szabály nincsen. De lépjünk túl ezen, mert nem vagyunk készen, ha SD kártyát vennénk. A memória kártyában egy flash memória bújik meg, hasonlóan a pendrive-okhoz. A memória kezelését egy kis szoftver végzi, az osztja szét, hogy mi hova kerüljön a kártyán. Ezzel biztosítható, hogy az egyes memória cellák életük során azonos terhelést kapjanak, hasonlóan soká bírják. Viszont ez az osztozkodás időbe telik, minél nagyobb a kártya, relatív annál több időbe. Nem ugyanaz az algoritmus célravezető kis fájlok esetében vagy nagy videófolyamoknál.

A Kingston azzal segít a helyes kártya választásában, hogy a videók rögzítéséhez optimalizált memória kártyáit nem is a tárhellyel, hanem a rájuk rögzíthető műsor idejével jelzi, mint régen a videókazetták esetében: van 60 perces, 120 perces és így tovább. Ennek a vásárláson kívül másik nagy előnye az, hogyha egy eseményre, például ballagásra, esküvőre készülünk, hogy megörökítsük a soha vissza nem térő pillanatokat, akkor azt is tudjuk fogjuk, hogy mennyi anyagot vehetünk majd fel. A Video Secure Digital kártyák is SDHC Class 4-esek, de kimondottan digitális videokamerákba, gyors, nagyfelbontású digitális fényképezőgépekbe valók. Ha főként ilyen eszközökbe tervezzük használni a memória kártyánkat, akkor keressük a Video jelzésűeket.