Mátrai Gábor az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta, hogy az NMHH készíti elő a folyamatot, illetve javaslatot tesz, hogy pályázaton vagy aukción értékesítsék-e ezeket a frekvenciákat. A döntés Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kezében van. (Az idén a frekvenciák eladásából 20 milliárd forint bevételt tervezett be a korábbi kormány a költségvetésbe.)

A frekvenciák közül először valószínűleg a 450 megahertzest hirdetik meg. Bár korábban már volt egy sikertelen pályáztatás, ma újra érdeklődés mutatkozik a frekvencia után. A frekvencia mobilinternetes szolgáltatásra is kiválóan alkalmas, igaz, jellemzően az egyszerre csak kis adatmennyiségű, de folyamatos nagy volumenű adatátvitelt igénylő alkalmazások terén terjedt el,  például, a biztonsági távfelügyelet, a távoli mérőóra leolvasás és a diszpécserközpontok kezelése terén.

A 450 megahertz nagy előnye, hogy itt az adatátvitelhez kevesebb adótorony kiépítésére van szükség, mint a magasabb frekvenciánál, így a beruházás és a működtetés is olcsóbb. Mátrai Gábor részben ezért elképzelhetőnek tarja azt is, hogy új szereplő vásárolja meg a 450-es koncessziót.

Kifejtette, mivel a meghirdetendő 900-as frekvenciát elsődlegesen szélessávú mobilinternetre ajánlja fel az állam, kiírása során az NMHH vizsgálja majd annak lehetőségét is, hogy egy újabb szolgáltató milyen feltételekkel léphetne a piacra. Az sem kizárt azonban, hogy a jelenlegi három  szolgáltatónak szól majd a kiírás.

A hatóság dolgozik az átfogó frekvencia-díj rendeleten is. Ez mintegy 12 ezer szereplőt érint, természetesen elsősorban a 3 mobilcéget, de a rádióamatőrökre, a mikrohullámon forgalmazókra és a műsorszórókra is kiterjed majd.

Az elnökhelyettes elmondta, a mobilszolgáltatókkal már tárgyalnak.

A rendszer átláthatóbb és egyszerűbb lesz. Az új díjakat a sávhasználattal arányosan állapítják meg: egységnyi frekvencia használatáért mindenki ugyanannyit fizet majd, azonban figyelembe veszik a koncessziós szerződésekben rögzített feltételeket is. Mivel a költségvetés bevételei kiemelten fontosak, a díjak nem csökkenhetnek a 2009-2010-eshez képest, azaz továbbra is mintegy évi 13 milliárd forint bevételre van szükség.

Mint Mátrai Gábor hangsúlyozta, a frekvenciagazdálkodáson belül hatékony egyensúlyt akarnak teremteni, ami támogatja a beruházásokat, a technológiai fejlesztéseket és új szolgáltatások bevezetését. Mindezt kombinálni szeretnék a verseny ösztönzésével azért, hogy a felhasználók minél jobb szolgáltatást kaphassanak, minél olcsóbban.

A további tervekről elmondta, szeretnék megteremteni a frekvenciakereskedelem másodlagos piacát úgy, hogy esetlegesen a forgalmazás hasznából a korlátos erőforrással rendelkező állam is
részesedjen.

A hatóság dolgozik az elektronikus hírközlési piacok újabb elemzésén is: vizsgálják a jelentős piaci erejű szolgáltatók helyzetét és piacbefolyásoló lehetőségeit. Elemzik, hogy a széles
sávú infrastruktúra tulajdonosai milyen nagykereskedelmi hozzáférési lehetőséget adnak más szolgáltatóknak. A meglévő kapacitásokhoz való hozzáférés vizsgálata fontos, mert megmutatja, hogyan kell szabályozni az új generációs hálózatokat.

Mátrai Gábor elmondta, a hatóság a platformon belüli infrastruktúra-versenyt preferálja: a más hálózatát igénybe vevő szolgáltatóknak bizonyos idő eltelte után fejlesztési, befektetési kötelezettséget kell vállalniuk. Az új hálózatok és kapacitások kiépítése a versenyt erősíti és a szolgáltatások ár-érték arányát javítja.

Újabb feladatként az elektronikus hírközlésre vonatkozó új uniós irányelvek 2011 májusáig befejeződő teljesítését említette, amely főként a frekvenciagazdálkodásra, a fogyasztóvédelemre és az internetes tartalmak független kezelésére ("net neutrality") vonatkozik. Emiatt vagy módosítani kell a hatályos elektronikus hírközlési törvényt, vagy újat kell alkotni.

Kiemelt szabályozási feladat továbbá, hogy azon a cégek, amelyek vezetékes, illetve mobil telefon, televíziós és internetszolgáltatást is nyújtanak, ne élhessenek vissza helyzetükkel.

Mátrai Gábor a digitális átállásról elmondta, a 2011. december végi határidőig szigetszerű lesz a váltás. S bár bizonyos elmaradások tapasztalhatók a rész határidőkben, ezek pótolhatók.

Hozzátette, az analóg földi műsorszórásról a digitálisra való átállás feltétele az is, hogy 3 hónappal a váltást megelőzően már az adott területen elérhető legyen a digitális jelet átalakító készülék (set top box) kedvezményes vásárlási lehetősége a szociálisan rászoruló családoknak. A hatóság és a minisztérium már dolgozik ennek a lehetőségnek a megteremtésén. Hamarosan kiírják azokat a pályázatokat is, amelyek lehetővé teszik a helyi és a körzeti vételkörzetű földfelszíni műsorszórók digitális átállását.

A digitális hozadékról elmondta, az analóg sávot távközlésre hasznosítják majd, amelyen új generációs távközlési szolgáltatások is nyújthatók a jövőben.

Mátrai Gábor a leendő magyar uniós elnökségből fakadó feladatokról elmondta: ki kell dolgozni egy többéves akciótervet az uniós frekvenciagazdálkodás területén, illetve a távközlési hálózatok biztonságának kezelésére. Úgy vélte, ahhoz, hogy a magyar elnökség alatt ezeket a koncepciókat kidolgozzák és véglegesítsék, aktív munkára és szoros együttműködésre lesz szükség.

Az elnökhelyettes egy budapesti kezdeményezésről elmondta, a régió hírközlési hatóságai magyar szervezésben rendszeresen egyeztetnék tevékenységüket regionális érdekek hatékonyabb érvényesítése érdekében.