Bár az eredmény hosszútávon érik be, Magyarország egy stabilan jövedelmező, megbízhatóan munkát biztosító országgá válhatna – hangzott el az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) elektronikai tagozatának mai tájékoztatóján. A tagozat azt az elektronikai ágazatról szóló elemzést és javaslatcsomagot ismertette, amelyet a kormány számára készített el.
 
Az elektronikai ipar kilendítheti Magyarországot a gazdasági holtpontról: egy év alatt 35,7 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye, és már most a GDP 5,3 százalékát adja, megelőzve többek között az építőipart, az energiaszolgáltatást vagy a turizmust. Az ipari termelésen belüli 24,5 százalékos hozzájárulásával az ország termelési struktúrájában világszinten is kiemelkedő súllyal szerepel az elektronikai ipar.

„Magyarországnak nincsen nyersanyaga vagy olcsó munkaereje, azzal a néhány lehetőséggel kell gazdálkodnunk, amink van. Ilyen például elektronikai iparág, ami kiemelkedően jól teljesít a régióban, ráadásul az ágazat a következő évtizedben bizonyosan a világgazdaság húzómotorja marad. Ha nem szeretnénk kimaradni ebből a növekedésből, elengedhetetlen néhány probléma sürgős kezelése” – mondta el Gacsal József, az IVSZ alelnöke.

Az IVSZ elektronikai tagozatának elemzése összegyűjtötte a magyar gazdaságpolitika legfontosabb célkitűzéseit, és azt, hogy ezek megvalósulását hogyan tudja szolgálni az elektronikai ipar. A magyar gazdaságpolitika egyik legfontosabb célkitűzése a foglalkoztatottság növelése, melyhez az elektronikai ipar jelentős mértékben hozzá tud járulni. Az elektronika az elkövetkező évtizedben még biztosan a világ vezető és legdinamikusabban fejlődő iparága lesz, így az elektronikai iparban foglalkoztatottak száma 10 év alatt akár megduplázódhat. Az elektronikai iparban dolgozók mintegy 30 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A megfelelő szakmai tudással rendelkező utánpótlás biztosításához a köz- és a felsőoktatás megújítására van szükség, többek között a természettudományi képzés megerősítésére, az ipar és az oktatás szorosabb együttműködésére.

A magyar elektronikai ipar már eddig is lényeges tényezője volt a vidékfejlesztésnek. Az IVSZ elektronikai tanulmánya kompetencia-központok kialakítására tesz javaslatot, amelyet egy-egy terület termelő cégei és felsőoktatási intézményei alkotnának. Ezek a központok biztosítanák többek között a specifikus tudással rendelkező szakember-utánpótlást, K+F+I tevékenységet végeznének, gondoskodnának a beszállítók képzéséről, nemzetközi szakmai és K+F kapcsolatokat alakítanának ki. A tudásközpontok létrejöttükkel helyi munkalehetőséget teremtenek, emelik a helyi oktatási intézmények színvonalát, fejlesztik az adott térség nemzetközi kapcsolatait. Mindez jó esélyt teremt további befektetések letelepülésére is. Az elektronikai ipar jellegénél fogva globális, ugyanakkor a nagy gyártók is igénylik a beszállítókat, ami komoly lehetőséget jelent a hazai KKV-knak. Ahhoz azonban, hogy versenyre kelhessenek a nagy gyártók hagyományos beszállítóival és a környező országok vállalkozásaival, a magyar KKV-k erősítésére, támogatására van szükség. Az IVSZ elektronikai tagozata a KKV-k számára technológia- és tudásfejlesztő programokat, a beszállítói státusz elnyeréséhez EU forrásokból történő célzott támogatást, a K+F+I tevékenység megerősítését javasolja.
Az IVSZ elektronikai tagozata szerint az ágazat előtt álló kihívások kezelése stratégia és akcióterv kidolgozását, majd annak következetes végrehajtását igényli. Az IVSZ szeptember 15-17. között megtartandó éves konferenciáján, a MENTA-n a kulcstéma a kormány infokommunikációs stratégiája lesz.