A könyv fülszövegében olvasható: „Az elektronikus könyv új kultúr-technikai komplexumokra téríti, kényszeríti az olvasókat. Az Internet és a különböző hozzáférési eszközök – mint az iPad, a mobiltelefon, a note-book, az asztali számítógép, és természetesen maga az e-reader – összetett virtuális térbe helyezik a tudás és a műélvezet logisztikáját. A könyvespolcok ritkán érintett tárlókká válnak, hiszen a digitális készletek – azonnal elérhetően – kimeríthetetlen rezervoárban rendelkezésre állnak. Az otthoni környezetből eltűnnek a színes borítókkal, kopottas gerincekkel mindenütt heverő olvasnivalók. A könyvtestekkel teli tékák látványát a monitor vagy a kijelző váltja fel. A Gutenberghez köthető korszakjelzést új fogalom jelzi: a „Google”tenberg-galaxis.

A könyv a tartalom virtualizációjának hatásait kísérli meg bemutatni. Felvázolja az e-könyv technikai, kereskedelmi struktúráját. Az e-book határterületeit is számba veszi: a hangos- és videokönyvet, a POD konstrukciót. A digitális könyvet a nyomtatott könyv folytatásaként, nem pedig megszüntetőjeként elemzi. Az e-book nem végállomás, a könyv-expressz robog tovább.”

„A könyv nem kényszerű tömegszállása szavaknak, mondatoknak…” E Kassák-idézet mellett egy másik vélemény is szerepel a könyv címlapján, Jason Epsteintől, a Magyarországon is megjelent a Könyvkiadás múltja, jelene, és jövője című sikerkönyv szerzőjétől: „Ugyan Gutenberg találmánya alakította ki mai világunkat összes csodájával és kihívásaival, annak idején senki sem látta előre, maga Gutenberg sem, hogy a nyomtatás ilyen nagy hatással lesz életünkre. Most ugyanígy vagyunk – elnagyolt vázlatokat nem számítva –, senki sem tudja megjósolni a digitalizáció hatásait jövőbeli életünkre.”

(Kerekes Pál: Az elektronikus könyv. E-könyv, e-könyv-olvasó, e-könyv-kereskedelem. Budapest, Ad Librum, 2010.)

A könyv szerzője informatikus könyvtáros végzettségű. Doktori értekezését az elektronikus kultúra és az online közszolgálat összefüggéseiről írta. Dolgozott nagy informatikai multik partnereként, kommunikációs tanácsadója volt a hazai internetvállalkozások legnagyobbjainak. Rendszeresen publikál szaklapokban, elméleti folyóiratokban.

Tartalomjegyzék

I.     Könyv és e-könyv: rokonok vagy versenytársak? 4.

II.    Az e-könyv és olvasója: a tudáslogisztika új utakon 8.

1.     E-könyv: karaktersorozat vagy szöveges műegész? 8.

2.     Az e-könyv 40 + 10 jó pontja 13.

2.1.     e-könyv top 40 13.

2.2.     e-könyv plusz tíz jó pont 16.

3.     Az e-olvasás antropológiája 22.

3.1.     Gutenberg előtt és után 22.

3.2.     Olvasási képlet 25.

3.3.     Olvasási tempó: az e-könyvben vagy a printben haladunk gyorsabban? 26.

4.     Az olvasás fogalmának kiterjesztése e-szövegekre értelmezve 27.

5.     Szöveg és e-változatának egyértékűsége 30.

6.     Az e-könyv fogalma 33.

7.     E-könyv karakterisztika 40.

8.     Az e-könyv rövid története 43.

III.   E-könyvek lelőhelyei, a tartalom elérése 53.

1.     Általános tudnivalók 53.

2.     Szabad hozzáférés: digitális tárak, archívumok 55.

2.1.     Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) 57.

2.2.     Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) 58.

2.3.     Nemzeti Digitális Adattár (NDA) 59.

2.4.     Europeana, Európai Digitális Könyvtár 61.

2.5.     Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár 63.

2.6.     Könyvtári kezdeményezések 63.

2.7.     Nem könyves szövegtárak, de különleges és máshol nem elérhető text-összeállítások 65.

2.8.     Közadattár, közadatkereső és más jogszabály-gyűjtemények 66.

2.9.     Elektronikus tartalom-forgalmazók ingyenes kínálata 66.

2.10.       Céges könyv-összeállítások 66.

3.     Vásárolható elektronikus könyvek 67.

3.1.     WEB-es könyvkereskedelem, mint az e-book forgalmazás előzménye 67.

3.2.     Digitális tartalom-üzlet lejtmenetben: a hordozók alkonya 73.

3.3.     Pulton az elektronikus könyv: hogyan és kitől vásárolható? 74.

3.4.     Cekker nélkül: az e-könyv megérkezik az olvasóhoz 77.

3.5.     Az e-könyv megvásárlása 80.

IV.   Szerző és olvasó: egy pályán vagy külön utakon? A Digital Right Management (digitális jogkezelés) e-könyv vonatkozásai 83.

1.     Nyomtatott vagy digitális: a szerzői joggal a kezdetekben baj van 84.

2.     DRM: Digital Right Management 86.

3.     DRM és az e-könyv 88.

V.    Szövegplatformok (formátumok) az e-könyvhöz 90.

1.     Szöveg, ami annak látszik? 91.

2.     E-könyv formátumok 92.

3.     A leggyakoribb szövegformátumok, a DRM-mel védett EPub-on és a prc-én kívül 93.

VI.   Az e-könyvolvasó (e-reader) jellemzői, a piacvezető gépezetek bemutatása 96.

1.     E-könyvolvasó siker sztori: tartalom vagy technika az áttörés oka? 96.

2.     E-könyvolvasó konfliktusok: mit tudjon a szerkezet, mit nem? 98.

3.     Boltból vagy hálózatról: e-könyvolvasók vásárlása 105.

3.1.     Hazai lehetőségek 107.

3.2.     Nemzetközi online kereskedelemben kapható készülékek 108.

3.3.     A legismertebb készülékek rövid bemutatása 108.

VII.  A Google Books jelenség 110.

1.     Miben más a „Google Books”? 110.

2.     Hogyan működik a „Google Books”? 113.

3.     A „Google Books”: probléma vagy megoldás? 115.

VIII. Az e-könyv határterületei 118.

1.     Hangoskönyv 118.

1.1.     A hangoskönyvv kiadás néhány jellemzője 119.

1.2.     Gépi felolvasás könyvei; VilágHalló projekt 121.

2.     Videokönyv (VideoBooks) 122.

3.     Print on Demand (nyomtatás igény szerint); POD 123.

4.     E-book on Demand (e-könyv igény szerint); EOD 126.

IX.   Mellékletek 129.

1.     Irodalom 129.

2.     e-könyves honlapok 133.

3.     e-könyves fogalmak és változatai 134.