A technológiai fejlődés ütemét csökkentené a távközlési cégekre kiróni tervezett válságadó, a nemzetközi példák pedig azt mutatják, hogy az Európai Unió nem támogatja a távközlés különadóját - közölte az IFUA Horváth and Partners tanácsadó cég Orbán Viktor miniszterelnök válságadókat bejelentő szerdai beszédét követően.
Általános tendencia, hogy az államok - amennyiben tehetik - inkább mérséklik a kapcsolódó adók mértékét azért, hogy segítsék a gazdasági fejlődést. Az európai szabályozás nem híve a távközlési szektor speciális adóztatásának. Brüsszel szerint csak a szabályozással kapcsolatos költségeket lehet megtéríttetni a szolgáltatókkal, ezért nemrégiben felszólította Franciaországot és Spanyolországot, hogy a korábban kivetett különadót törölje el - emlékeztet a közlemény.
Az új adót a felhasználók is megérzik, mert a verseny ma már kevésbé látványos, a szolgáltatások fogyasztói árának csökkenő tendenciája megtorpanni látszik. "A tarifák rövid távú alakulásán túl közép- és hosszabb távú társadalmi hatásokkal is szükséges számolni az adó kivetésekor" - hívja fel a figyelmet az IFUA ügyvezető partnere, Radó István. "A telekommunikáció és ezen belül főként az internet-hozzáférési lehetőségek jelentősen befolyásolják a társadalmi, gazdasági fejlődést."
Az MTI-hez eljuttatott közleményben a tanácsadó cég rámutat, hogy évente átlagosan mintegy 180-200 milliárd forint beruházás valósul meg a magyarországi informatikai és távközlési szektorban.
Radó István megjegyzi, hogy "a távközlési különadó - függően a mértékétől és a kivetés alapjától - biztosan hatással lesz a telekom szektor beruházási intenzitásra, amelynek alapját a meglévő hálózatokon képződő jövedelem képezi. A beruházások megtartása érdekében érdemes lenne megfontolni, hogy a távközlési szolgáltatók a beruházásaikkal csökkenthessék az adó alapját" - véli Radó István.
A távközlési ágazatot ma Magyarországon mintegy 80-100 vállalat alkotja. A szektor teljes árbevétele mintegy 1.300 milliárd forint évente, ugyanakkor a három nagy szolgáltatónál - Magyar Telekom, Telenor és Vodafone - jelentkezik az árbevétel több mint háromnegyede, megközelítőleg 1.000 milliárd forint.
Amennyiben csak a "közismert" távközlési tevékenységekre vonatkozna a különadó, az erősítené azt az amúgy is meglévő iparági tendenciát, hogy a hagyományos távközlési szolgáltatások részesedése csökken - beleértve már a mobilszolgáltatásokat is. Így az informatikai alapú megoldások kerülnek előtérbe, és az interneten keresztül lebonyolított szolgáltatások felé terelődik a forgalom" - hangsúlyozta Radó István.