Magyarország a 28. azon a listán, amit a szélessávú internetes technológiában vezető szerepet betöltő országokról készített az Oxfordi Egyetem Said Business School: az első helyen Dél-Korea áll, majd Hongkong és Japán következik, míg a 29. helyen Csehország, a harmincadikon pedig Lengyelország és Szlovákia holtversenyben áll.
A felmérés szerint a szélessávú szolgáltatások minősége egy év alatt átlagosan 24 százalékkal javultak. A vizsgálatot harmadik alkalommal végezték el 72 ország 239 városában.
A tanulmány szerint 14 ország, azaz minden ötödik már felkészült a "holnap internetes alkalmazásaira": így Dél-Korea, Japán, Lettország, Svédország, Bulgária, Finnország, Románia, Litvánia, Hollandia, Hongkong, Németország, Portugália, Dánia és Izland. A lista korábban jóval szerényebb volt: 2008-ban mindössze Japán, de még 2009-ben is csak kilenc ország szerepelt rajta.
Dél-Koreában már minden háztartásban van szélessávú internet.
A legjobb szélessávú szolgáltatás-minőséggel, 100-ból 97 ponttal Szöul büszkélkedhet, míg Japánban van a legtöbb olyan nagyváros, amely kiemelkedő minőségű szélessávú szolgáltatást kínál: Nagoja, Jokohama és Oszaka a második, harmadik, illetve negyedik helyet foglalja el a listán.
A felmérésben vizsgált országok 53 százaléka, azaz 38 ország mára sikeresen áthidalta a digitális szakadékot: a szélessáv minősége tekintetében kevésbé nyilvánvaló a nagyvárosok és a többi település közötti különbség.
A tanulmány igazolta az összefüggést a szélessávú technológia terén betöltött vezető szerep és az innováció alapú gazdaság között, s megállapította, hogy a mobil szélessávú szolgáltatások minősége is számottevően javult a vizsgált időszakban: így a mobiltechnológiát használók mintegy 10 százaléka már a vezetékes szélessávú szolgáltatásokhoz hasonló minőséget élvez.
A tanulmányt a Cisco szponzorálásával az oxfordi egyetem diákjai készítették az Oviedói Egyetem alkalmazott közgazdaságtan tanszékével közösen.
Mint a tanulmány kimutatta, míg egyes országok jó minőségű internetelérést tudtak biztosítani a népesség többségének, addig mások - főként a kevésbé fejlett országok - arra összpontosítottak, hogy elsőként a gazdasági fejlődés kulcsfontosságú központjaként funkcionáló nagyvárosokban építsenek ki magas minőségű szélessávú szolgáltatásokat üvegszál-optikás vagy kábeles technológiák alkalmazásával. Ez különbözik a fejlettebb országok fejlődési útjától, ahol a régi rézvezetékes szélessávú (DSL) technológia fejlesztésébe invesztáltak, hogy a lehető legszélesebb rétegeket lássák el szélessávú hozzáféréssel. Ennek eredményeként több kelet-európai ország, például Litvánia, Lettország, Bulgária, Románia, Csehország és Magyarország, a szélessávú szolgáltatások terén minőségi ugrást tudtak végrehajtani, megelőzve sok, náluk gazdaságilag fejlettebb országot is. Miközben azonban ezek a résztvevők ebből a szempontból magas pontszámmal büszkélkedhetnek, penetrációs értékeik alacsonyabbak, ami kedvezőtlenül befolyásolja a végső rangsorban elfoglalt helyüket.
A mobil szélessávú technológia minőségét tekintve világviszonylatban Svédország, Dánia, az Egyesült Államok és Spanyolország vezeti a listát.