A GTX470 nem került gyorsan a boltokba, a késlekedés a gyártás körüli herce-hurca volt, ami abban is jelentkezik, hogy még a GTX480-ba épített Fermi sincs teljes erejében, vannak részek, amelyek letiltásra kerültek, csak hogy a termék elérjen végre valahára a boltok polcaira is. Régóta várunk már a gyártótól egy ilyen kártyára, mert a DirectX 11 sokáig hiányzott az Nvidia kínálatából és a Windows 7 megjelenését követően várható volt, hogy a játékprogram gyártók is elkészítik fejlesztéseiket az új platformon. Más részről az ATI jobb fogyasztású kártyái a sebességben is kezdték elnyomni az Nvidia kiöregedett korábbi GPU-jait, az új, visszafogott GTS450 és GTX460 sem tudta felvenni a kesztyűt velük.

A tesztek nagyon vegyesek, van olyan játék, ahol a GTX470 egyértelműen jobb, vannak olyanok, ahol a Radeon 5870 jobb, és van, ahol fej-fej mellett végeztek a GPU-k. Az ATI erőssége az alacsonyabb fogyasztás és az ezzel járó kisebb hőkibocsátás, az Nvidia alappal dolgozó mérnökök viszont felhasználhatták az elmúlt hónapok piaci tapasztalatait, a fejlesztések eredményeit és ütősebb megoldással rukkolhattak elő, mint azt fél éve tették volna.

Ez eredményezhette azt, hogy az egymagos kártyák között a GTX470-480 páros átvette a vezetést, kicsit alacsonyabb áron jobb összbenyomást nyújthatnak az ATI kártyáival szemben. Persze kinek-kinek mely gyártó termékei fekszenek közelebb a szívéhez, illetve mely teszteket érzi hitelesebbnek. Nem baj, az új Fermi lapkás grafikus kártyáknak legalább újra nyitottá tették a végső soron nekünk kedvező versenyt egy olyan termékkategóriában, amely az átlag felhasználó által is elérhető és kézzelfogható. A versenynek pedig alacsonyabb árakat és jobb termékeket kell(ene) eredményeznie.

A konkrétumok: két kézzelfogható kártya, egy az ASUS-tól és egy a Gigabyte-tól.  Mindkét megoldás 1280 MB GDDR5 memóriával felszerelt GTX470-es, azonban a működési frekvenciákat a két gyártó másként állította be. Az ASUS a referencia adatokat vette alapul a GPU-t 607 MHz-en, a shadereket ennek duplájával, 1215 MHz-en járatja. A processzor a 3348 MHz-en futó memóriákat 320 bites adatbuszon keresztül éri el. A hatalmas memória a nagy felbontás melletti gyors képfrissítésnél jön jól, de ne hagyjuk szó nélkül, hogy az nVidia többmonitoros valós 3D megjelenítést is ígér ezekkel a kártyákkal.

A 3D-s megjelenítés a GTX200-as kártyáktól megvalósítható az nVidiánál, de a Fermi-k ezt akár három monitoron is képesek megoldani, 180 fokos virtuális világot alkotva ezzel. Ehhez legalább két kártyát kell SLI-be kötnünk, ami nem lesz mostanában minden háztartásban megoldható, de a lehetőség nyitott. Visszatérve a két kártyához, a Gigabyte úgy gondolta, hogy nem hagy sok esélyt az ATI-soknak, eleve húzott órajelekkel teszi dobozba az új GPU-t: a processzor órajele 630 MHz, ennek megfelelően a shaderek 1260 MHz-en dolgoznak. A memória órajeléhez nem nyúltak a mérnökök, az 3348 MHz-en hagyták, bár a GDDR 5 képes lehet akár 4 GHz-en is működni. Aki a Gigabyte OC kártyáját választja, próbálkozhat a referenciánál magasabb Hertzek elérésével.

A Shader 5.0-ás támogatást nyújtó nVidia grafikus megjelenítők egyértelműen az nVidia támogatásával készülő, CUDA és PhysX technológiákat használó játékokban nyújtanak majd meggyőző előnyt és alternatívát a márka rajongóinak.